Jelenleg még az amiloidhipotézis határozza meg a tudósok gondolkodását az Alzheimer-kórról. Az amiloid az a fehérje, amely jól megkülönböztethető plakkokat (lerakódásokat) képez az Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyában. Ez azt a következtetést vonta maga után, hogy nagyon fontos szerepet kell játszania a betegségben. Az amiloidhipotézist először 1992-ben mutatták be, és az elmúlt 25 év során a kutatás olyan vegyületek felkutatására összpontosított, amelyek az amiloidot kitisztítják az agyból, vagy lelassítják a termelődését. De ezek az erőfeszítések veszítettek a lendületükből, mert nem változtatták meg az eredményeket az Alzheimer-kórban szenvedőknél.
Pedig az elképzelés jól indult, hiszen a kognitív képességek és az amiloidfehérje megjelenése közötti összefüggés elég egyértelmű volt. Például a Kalifornia Egyetem Helen Wills Idegtudományi Intézetének kutatói kimutatták , hogy a vizsgálatukba bevont alanyok közül azokban volt a legalacsonyabb a béta-amiloid szintje, akik mentálisan stimuláló tevékenységeket végeztek - különösen fiatal- és középkorukban. Azokban az idősebbekben, akik a legtöbb ilyen tevékenységet végezték, a fiatal alanyokéhoz hasonló volt a béta-amiloid szintje, míg akik a legkevesebb ilyen jellegű tevékenységet folytatták, az Alzheimer-kóros betegekéhez hasonló béta-amiloid-szintet értek el.
Amiloid, vagy sem
Akárhogy is, a tudomány amiloidfehérjékhez való viszonya kulcskérdés az Alzheimer-kór megfejtéséhez vezető úton. A sikertelen kutatásokat látva egyesek azzal érvelnek, hogy a gyógyszereket túl későn kapják meg a betegek, amikor az amiloid miatti károsodás már túl messzire haladt. Más tudósok azonban úgy vélik, hogy itt az ideje, hogy az amiloidhipotézist "halottnak" nyilvánítsák és más ötletekre fókuszáljanak.
A kanadai közszolgálati médium, a CBC Paul Murphyt, a Kentucky Egyetem kutatóját idézi , aki egy folyóiratban azt írta, bolondság lenne figyelmen kívül hagyni az antiamiloid-megközelítés folyamatos kudarcát. A területen nyilvánvalóan szükség van az innovatív ötletekre, mert az amiloidhipotézis kifulladóban van. A tudós szerint lehet, hogy egészen más alapokon nyugszik a betegség, mint eddig gondolták.
Az ismeretlenek hosszú listája
Az Alzheimer-kórral kapcsolatos ismeretlenek listája hosszú. A tudósok például még mindig nem tudják pontosan, mi okozza a betegséget. Nem tudják, mi az amiloid funkciója, vagy miért termeli a szervezet. Sőt azt sem, hogy mi történne, ha meg tudnák akadályozni, hogy amiloid termelődjön az agyban , mielőtt bármilyen tünet megjelenne. Murphy szerint 2020-ra valószínűleg több tudásunk lesz róla, hogy ez a teória működik-e vagy sem. Ha az eredmények azt mutatják, hogy az emberek megbetegszenek még azután is, hogy a gyógyszerek megakadályozzák az amiloid-lerakódásokat, akkor az amiloidhipotézis végzetes csapást szenvedhet.
Az elmúlt néhány évben a legígéretesebb gyógyszerek közül sok sikertelenül szerepelt a klinikai vizsgálatokon. Januárban például a Pfizer, a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártója bejelentette, hogy befejezi az Alzheimer-kór kutatási programját . Úgy néz ki, hogy az óriási kielégítetlen igény ellenére a költségek olyan magasak, hogy piaci alapon talán nem is éri meg foglalkozni hatóanyagok kifejlesztésével. Ezen az is változtathat, ha a jelenlegi hipotézis igazolódik, és az is, ha meggyengül, és a tudósok új, ígéretes irányokban kezdenek el kutatni.
Murphy például az Alzheimer-kór és az agyi érrendszeri betegségek közötti kapcsolatokat vizsgálja. Más kutatások az ideggyulladásokat, a mitokondriális működési zavarokat, a microglia agysejtek viselkedését, a reaktív oxigén, azaz a szabad gyökök szerepét vizsgálják.
