Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól, és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás.
A mellkasi fájdalmat komolyan kell venni
Maga az angina pectoris kifejezés annyit tesz, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. A stabil angina pectoris (AP) azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanakkor, ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek változatosak és másodlagosak (!), előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség.
A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység bizonyos fokán jelentkezik, majd a tevékenység végeztével el is múlik. Jellemző még, hogy a fájdalom közben beadott nitrát vagy más néven nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat - ez önmagában is diagnosztikus értékű.
"Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a mellkasi fájdalom valóban angina pectoris volt, orvosi szempontból elsődleges diagnosztikus feladatunk, hogy a pácienst kardio CT-re, szívkatéterezésre eljuttassuk. A diagnózis megszületéséig eltelő rövid időszakban adhatunk acetilszalicilsavat, és szükség esetén nitrátot, bétablokkolót és további gyógyszereket" - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Infarktus vagy angina pectoris?
Az angina pectoris és a szívinfarktus legfontosabb közös vonása maga a szorító mellkasi fájdalom, amely - különösen, ha először fordul elő - nagyon ijesztő lehet. Ám míg AP esetében a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, addig infarktusnál ez nem igaz, sőt esetleg fokozódhat is. A stabil angina pectorishoz képest az instabil AP is vészhelyzetet jelent, tehát a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez valójában az infarktus előszobája. Tehát ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, akkor mindenképpen mentőt kell hívni!
Vaskó doktortól tudható, hogy az okok közt a legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete , addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének tudható be, hanem a "vulnerábilis" plakk leválásának, ameky elzáródást okoz az érben.
A mellkasi fájdalmat akkor is ki kell vizsgálni, ha elmúlt
Akinek volt már anginás rohama, a kezelésnek azt kell céloznia, hogy a következő esemény lehetőleg ne következzen be vagy ne váljon súlyosabbá. A kardiológus szerint ehhez szükséges lehet a gyógyszeres kezelés, amely ellazítja az artériákat és csökkenti a szívre nehezedő munkát. Az orvos által elrendelt gyógyszert az érintetteknek mindig maguknál kell hordaniuk, és szükség esetén az orvos által javasolt adagot be kell venniük. Ezen kívül hosszú távon rendezni kell a magas koleszterinszintet és a vérnyomást , bizonyos esetekben pedig az orvos elrendelheti vérhígító szedését is. A gyógyszeres kezelésen túl kiemelt jelentősége van az életmódnak, ezen belül a szakszerűen felépített mozgásprogramnak, az egészséges táplálkozásnak és a stresszcsökkentés különböző módozatainak. Ezek önmagukban is csökkenteni fogják a koleszterinszintet és a vérnyomást.
"Azért is van nagy jelentősége a korai diagnózisnak, mert szükség esetén meg kell határozni az invazív beavatkozás - a szívkatéterezés - időpontját és helyét. Ez az eljárás ugyanis a pontos diagnózis mellett képes azonnali rekonstrukcióra, vagyis ugyanazzal a beavatkozással elvégezhető az értágítás, azaz a stentelés is. Így mindazoknak ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, akik mellkasi fájdalmat tapasztaltak, mert pontosan fel kell mérnünk, hogy mi váltotta ki azt" - ismerteti dr. Vaskó.
