Zsírba csomagolt intravénás oxigén jöhet
A világszínvonalú klinikai kutatásairól ismert Boston Children's Hospital kardiológiai osztályát vezető John Kheir és csapata először 2012-ben állt elő azzal , hogy a tüdő leállása miatt bekövetkezett oxigénhiányos állapoton úgy segítenének, hogy az oxigént közvetlenül a véráramba fecskendeznék. Az ötlet a laikusoknak magától értetődőnek tűnhet, csakhogy kivitelezése sokáig lehetetlennek bizonyult. Az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejtekhez hasonló eszközt egészen sokáig nem sikerült előállítani - írja a tanulmány kapcsán a Qubit.hu .
A bostoni orvoskutatók állítása szerint mostanra sikerült megtalálni a megfelelő hordozókat is, mert a korábbi zsírgömböcskés verzió mellett kidolgoztak egy másikat is, amelyben a nanogömbök héja módosított poliszacharidokból (konyhanyelven: keményítőből) készült kompozitanyag. Kheir és csapata olyan sürgősségi esetekben vetné be a módszert, amikor a légzés leállása miatti időveszteség visszafordíthatatlan folyamatokat indít be, és nem lehetséges másképp - például transzfúzióval - emelni a vér oxigénszintjét.
Pedig a vérátömlesztéshez szükséges vérből sincs elég . Ezt orvosolnák a Bristoli Egyetem kutatói, akik idén év elején a Nature hasábjain publikálták, hogy kidolgoztak egy eljárást, amellyel tömegesen lehet vörösvérsejteket előállítani. Már korábban is képesek voltak a vér laboratóriumi termelésére, ezek az eljárások azonban nem voltak kifejezetten hatékonyak. Az eddig ismert módszerekkel őssejteket vettek rá a vérsejtek előállítására . Mivel így egyszerre nagyjából 50 ezer sejtet tudtak létrehozni, a vérátömlesztéshez azonban több milliárd kell, a technikát nem alkalmazták a gyakorlatban.
A bristoli kutatóknak azonban sikerült előállítani egy "halhatatlan" sejtvonalat. ( Az őssejtek fejlődését a korai szakaszban állították meg, így folyamatosan termelhetőek a friss vér kialakításához szükséges minták.) Bár jelenleg jóval költségesebb így beszerezni a szükséges vért, mint a hagyományos módon, valószínűsíthető, hogy az új eljárást a közeljövőben valóban csak a ritka vércsoportú páciensek esetében alkalmazzák majd.
