A gyógyítás nemcsak annyiból áll, hogy elvégeznek valamilyen vizsgálatot a betegen, majd az eredmények függvényében kezelésben részesítik. Nem mindegy ugyanis, hogy a gyógyulásig milyen út vezet: gyors vagy lassú, humánus vagy embertelen, biztonságos vagy kockázatokkal teli. Az értékalapú egészségügyben mérhető a szolgáltatók teljesítménye. A rendszer átlátható, az ellenőrzés független, az eredmények pedig nyilvánosak mind a betegek, mind az orvosok és a szolgáltatók részére.
Az egészségügy nem becsüli meg a benne dolgozókat. Ez az alapvető oka, hogy tőlünk elmennek, sőt menekülnek a szakemberek Nyugat-Európába - állította Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének ( RESZASZ ) alelnöke a Válaszúton című szakmai konferencián . Kifejtette, hogy onnan, ahol keveset költenek bérre, oda vándorolnak a szakemberek, ahol többet áldoznak rájuk. De nem csak a pénz motiválja a migrációt. A magyar egészségügyi rendszerben meglévő feudális viszonyok legalább ilyen lényegesek, mert ezek tántorítják el a korábban távozottakat attól, hogy visszatérjenek.
Hegedűs Zsolt javaslata szerint át kellene térni az értékalapú egészségügyre, amely a betegellátás minőségi mutatóinak mérésén és közzétételén alapul. Ez ugyanis ösztönzőleg hat az egész rendszer teljesítményének javítására. Az egyes intézmények teljesítménye között nagy különbségek lehetnek egyes országokon, sőt akár városokon belül, amit például a különféle betegségek halálozási rátái is megmutatnak. Az egész világon így van, így nyilvánvalóan nálunk is.
Azt biztosan mindenki tudni szeretné, hogy milyen esélye van a gyógyulásra, ha az egyik vagy a másik kórházba megy be egy adott betegséggel. Vannak általános minőségi szempontok, amelyek miden kórházi osztályon mérhetőek és visszajelzést adnak az orvosoknak. Mekkora például a fertőzések száma , vagy mennyi bizonyos műtéti beavatkozások után az inkontinenssé váló betegek aránya stb. Vagyis azt kell mérni, hogy milyenek a klinikai eredmények és milyen az életminőség-javulás. A briteknél például ezek az adatok ma már publikusak, részeként annak az útkeresésnek, amelynek során javítani akarnak az egészségügyi ellátás színvonalán. Méghozzá úgy, hogy elsősorban a betegek életminőségének javulásában mutatkozzon meg. Ehhez van szükség a nyíltságra, átláthatóságra.
Ez a modell a szigetországban integrált ellátás vagy személyközpontú koordinált ellátás néven ismert. Ennek lényege, hogy megpróbálják az embereket megszokott életkörülményeik között minél tovább egészségesen tartani, és mindenképpen javítani kívánják az ellátásáról szerzett tapasztalataikat. Ennek része, hogy azonosítják kielégítetlen igényeiket, és javítják eligazodási, tájékozódási képességüket az egészségügyi rendszerben.
Ehhez két fontos mutatót is használnak. Ezekről Hegedűs Zsolt is részletesen beszámolt, akinek közvetlen munkatapasztalatai vannak a brit rendszer működéséről. Az egyik mutató (egy angol szakkifejezés rövidítéséből) a PROM, amely a betegek számára nyújtott ellátás minőségét határozza meg a beteg szempontjából. Nagy-Britanniában jelenleg négy sebészeti eljárásnál alkalmazzák a rendszert 2013 óta . Azt vizsgálják felmérések segítségével, hogy a műtéti beavatkozás milyen egészségi előnyökkel járt a csipőprotézis, illetve térdprotézis beültetésnél, visszér- és sérvműtétnél. A PREM-ek pedig a betegek ellátás során szerzett, standardizált kérdőívekkel felmért tapasztalatait számszerűsítik. A két mutató segítségével a páciensek visszajelzéseket adhatnak, hogy egy adott betegségnél milyen fajta ellátásban részesültek, és közben milyen élményekre, tapasztalatokra tettek szert, végül pedig az ellátás hogyan befolyásolta az életminőségüket. Ezért a (közvetlen) visszajelzések rövid és hosszú távon egyaránt fontosak.
A szemlélet eredménye, hogy a betegeket bevonják saját gyógyítási folyamatukba, amelynek részesei, nem pedig elviselői lesznek. A páciensek például megfogalmazhatják tapasztalataik alapján, hogy számukra mi lett volna az ideális út az ellátásuk során. Ez pedig hozzájárulhat az ellátás fejlesztéséhez. A betegeket a britek mindenbe bevonják, és egy kormánytól független szervezet, a CQC (Care Quality Comission - Ellátásminőségi Bizottság) ellenőrzi a folyamatokat.
Hegedűs Zsolt szerint ha képletben szeretnénk felírni, akkor az egészségügyben az érték megegyezik az egészségjavulás és az összes kiadás hányadosával. Szerinte ma Magyarországon a mennyiségi szemlélet uralkodik, ezért bele kellene tenni a minőséget. A szolgáltatók eredményességét pedig a minőség alapján megítélni. Fel kellene ismerni, hogy hol alakultak ki a legjobb gyakorlatok, és hozzájuk kellene felhúzni a többieket. Ezt a folyamatot úgy lehetne ösztönözni, hogy aki teljesíti a magasabb kritériumokat, nagyobb finanszírozást kap. Az információnak megfelelő formában és időben kell érkeznie, és szükség van az eredmények transzparenciájára is, mert javítja a teljesítményt. Ha az adatokat közzé kell tenni, akkor a tapasztalatok szerint a tevékenységre is jobban figyelnek - foglalta össze a lehetséges megoldást a RESZASZ alelnöke.
Az értékorientált egészségügyi ellátás egyik legfontosabb kezdeményezése az ICHOM nevéhez fűződik. Ez a nemzetközi szervezet olyan leírásokat készít az egyes betegségekről, amelyek alkotóelemei fontosak a betegek számára. Ehhez a betegektől származó visszacsatolásokat használ. Egyszersmind ösztönzi az egészségügyi szolgáltatókat, hogy kezdjék el mérni a betegük életminőségét javító tényezőket. A szervezet olyan megközelítést akar elterjeszteni a gyógyításban, hogy az orvosok képesek legyenek a betegek számára fontos szempontok szerint kommunikálni a betegségekről, várható kimenetelükről az adott esetben - méghozzá adatokra alapozva. Nem megjavítani akarják az orvos-beteg kapcsolatot, hanem újradefiniálják, és arra számítanak, hogy ezzel átalakítják az egész egészségügyi ellátást. Ma már a betegségek közel felére megvannak ezek a standardok, és már 32 ország 400 szervezete követi a kezdeményezést.
A kórházak működési minőségét a finanszírozás jó megválasztásával is javítani lehet. Például megkapják a finanszírozást, de a szövődmények költségeit az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. Vagyis akkor járnak jól, ha nincs szövődmény - mondta Hegedűs Zsolt.
A minőséget leíró adatokat auditálni kell. Ez akár az orvosokra is vonatkozhat, akiknek - ha működési engedélyüket meg akarják hosszabbítani - be kell mutatniuk a tevékenységük minőségét jellemző adatokat. Mindez kis adminisztráció az orvosnak, de nagyobb biztonság az intézménynek és a betegeknek is. Látják ugyanis, hogy az adott orvos milyen eredményességgel végzi a munkáját bizonyos szakterületen. Például, hogy a sebész keze alól kikerülő páciensek életminősége mennyit javult a műtét elvégzése után. Az így kialakuló világos helyzet pedig a finanszírozás újragondolásához is komoly támaszt adhatna.
