Novemberben az egészségügyért felelős államtitkárság bejelentette, hogy négy onkológiai terápiás területen (melanoma, prosztatadaganat, onkohematológia, tüdődaganat) 15 új, innovatív gyógyszer segíti a betegek gyógyulását, köztük a tüdődaganat elleni két új hatóanyag, amely mintegy háromszáz páciensnek ígér túlélést. Csakhogy a 168 óra szakmai forrásai szerint a készítmények csak 75 évnél fiatalabbaknak adhatóak, idősebbeknél ugyanis várhatóan nem támogatja majd a pénztár a terápiák alkalmazását.
Az egészségügyért felelős államtitkárság a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tájékoztatása alapján azt felelte a lapnak, hogy az említett készítmények befogadási eljárása jelenleg is folyamatban van, és amíg tart, addig a rászoruló betegek egyedi méltányosság keretében juthatnak hozzá a gyógyszerhez. Csakhogy a befogadásra nézve is árulkodó - hívták fel a 168 óra figyelmét onkológus források -, hogy az egyedi méltányossági engedélyek elbírálása során mit vesznek górcső alá. Márpedig az államtitkárság is leírja: "az alkalmazási előírások több termék esetében is felhívják a figyelmet, hogy adott életkor feletti betegektől származó adatok mennyisége túlságosan korlátozott ahhoz, hogy az adott populációra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni, azaz a terápia hozzáadott értéke az adott csoportnak nem került bizonyításra". És bár az államtitkárság szerint "fontos hangsúlyozni, hogy életkor alapján nem dönthet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a betegek méltányossági kérelméről", a mondat következő része önleleplező: "a készítmények alkalmazási előírásában részletesen feltüntetésre kerül, mely betegcsoportban tesztelték a termék hatásosságát".
Felháborítónak tart mindennemű kor szerinti megkülönböztetést Weltner János sebész főorvos, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, aki többször is szót emelt az időseket ért hátrányok miatt. Kor szerinti diszkriminációról beszél Kovács József bioetikus is: "Egyértelműen azt sugallja, hogy minél idősebb vagyok, annál kevesebb jogom van az élethez vagy a gyógyuláshoz. Ez képtelenség, és az élet egyéb területein sem fogadnánk el."
Kincses Gyula egészségügyi szakértő szerint az életkori korlát egyetlen előnye, hogy tiszta és egyértelmű vonalat jelent, önmagában viszont szerinte is diszkriminatív. A kérdés leginkább az: egy ország gazdasági teljesítménye alapján mennyit áldozhatunk egyévnyi emberélet megmentésére, figyelembe véve annak minőségét is?
Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász, az ELTE egyetemi tanára szerint Magyarországon az egészségnyereség kalkulálásakor - vagyis a gyógyítás költségének és eredményének számszerűsítésekor - az egy főre jutó GDP kétszerese a határ, ameddig egy-egy új gyógyszer költséghatékonynak tekinthető. "Pontosan az ilyen számítások alapján vannak kijelölve a korhatárok például a szűréseknél. A baj csak az, hogy a gyógyszer-támogatási döntésekről nem érhetők el ezek az információk. Fogalmunk sincs, milyen számítások alapján kap bárki bármilyen készítménytámogatást. Pedig ki lehet számolni, hogy a magasabb életkor miatti halálozás okán egy 75 éves betegnél vajon kevésbé költséghatékony-e egy gyógyszer, mint egy 65 évesnél. Ha azonban nincs ilyen képlet, a kor szerinti korlátozás egyértelműen diszkrimináció" - mondta el a 168 órának Kaló Zoltán.
Forrás: 168 óra
