Ez az egészségtelen életmód nagymértékben hozzájárul Magyarországon a kedvezőtlen népegészségügyi mutatókhoz. Közben keveset költünk egészségügyre, a munkaerő-állomány idősödik, a magánszektor egyre erősebb elszívó hatással jelentkezik - írja a portfolio.hu az Európai Bizottság Magyarországról szóló idei egészségügyi jelentésére hivatkozva.
Az elmúlt 15 évben tapasztalt javulás ellenére a várható élettartam Magyarországon továbbra is évekkel elmarad a legtöbb uniós országéhoz képest, a magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre jutó egészségügyi költés csupán körülbelül az uniós átlag fele.
Ennyire vagyunk egészségesek
A fő halálozási ok Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek , 2014-ben ezek a betegségek okozták 35 ezer nő (az összes haláleset 55%-a) és több mint 27 ezer férfi (az összes haláleset 45%-a) halálát. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a magyar nők és férfiak körében a rák. 2014-ben közel 15 000 nő és 18 000 férfi halt meg rákban (az összes haláleset 23%-a, illetve 29%-a).
A konkrétabb halálokokat vizsgálva kiderül, hogy Magyarországon számos haláleset megváltoztatható életmódbeli kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. Az ischaemiás szívbetegségek messze a legtöbb halálesetet okozták 2014-ben, utánuk következett a szélütés és a tüdőrák. Az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb a tüdőrák miatti halálozási arányszám, ami egyértelműen mutatja a folyamatosan magas dohányzási arány hatását.
A Bizottság anyaga felidézi az uniós felmérést is, hogy a magyarok hogyan ítélik meg saját egészségi állapotukat. A magyarok alig több mint fele (56%) tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.
Az is kiderült, hogy a magyar felnőttek több mint egyötöde túlsúlyos. A legalacsonyabb jövedelmi csoportba tartozók körében minden negyedik, míg a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozók között minden hatodik felnőtt túlsúlyos. A túlsúly és az elhízás a 15 évesek körében is az uniós átlag felett van, és 2001-02. óta több mint 50%-kal nőtt.
