Magyarországon mindössze az emberek 12 százaléka gondolja jónak vagy nagyon jónak az általa és családja által elérhető egészségügyi ellátás minőségét, míg 58 százalékuk rossznak vagy nagyon rossznak – derül ki az Ipsos közvélemény-kutató cég 2024-es egészségügyi jelentéséből. Az online felmérésben 23,7 ezer felnőtt vett részt 31 különböző országból, a világ minden részéről. Az egészségügy szubjektív megítélése az eredmények szerint nálunk a rosszabb: a 12 százalékos pozitív értékeléssel sereghajtók vagyunk Lengyelország (14 százalék) és Peru (16 százalék) mögött. Egyszersmind ez az adat jelentős visszaesés a 2018-ban mért 20 és a 2020-ban mért 21 százalékhoz, de még a tavalyi 15 százalékhoz képest is.
Az Ipsos arra is rámutat a jelentésben, hogy borúsabbnak látjuk a magyar egészségügy minőségi helyzetét annál, ahogyan azt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) saját kritériumai mentén megítéli. Ezzel szemben például Malajziában éppen ennek ellentéte érvényesül: noha a helyiek 66 százaléka elégedett az ellátással, amelyet kap, és ezzel listavezetők is e tekintetben, közben a WHO értékelésével összehasonlítva talán túlontúl is pozitívan látják a kérdést. Nem úgy Hollandiában és Svájcban, ahol az egyaránt 64 százalékos elégedettségi index összecseng az egészségügyi rendszer szakmai megítélésével.
Ugyancsak szélsőséges eredményt született a hazai kérdőívek összesítésekor abban a kérdésben, hogy vajon a magyar emberek szerint nagyobb eséllyel alakul-e ki rákos megbetegedés a honfitársaik, mint más hasonlóan fejlett országok népessége körében. Erre a válaszadók 48 százaléka igennel felelt, miközben csupán 4 százalékuk vélte úgy, hogy nálunk kisebb a rák előfordulása, mint máshol. Ebben a rangsorban Törökország és Thaiföld áll Magyarország mögött 46 és 42 százalékos aránnyal a pesszimista véleményeket tekintve.
Az egyes kérdéseket tekintve (ahol nem szerepel zárójeles megjegyzés, ott a hazai a legrosszabb adat a vizsgált országok körében):
- a magyarok 78 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy az egészségügyi rendszer túlterhelt (ennél az Egyesült Királyságban, Svédországban és Franciaországban is magasabb arány született);
- a magyarok 85 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy túlságosan hosszúak a várakozási idők, mire bejutnak szakorvosi rendelésre;
- a magyarok 86 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy az országban sok ember nem jut jó egészségügyi ellátáshoz;
- a magyarok alig 47 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a súlyos fertőző betegségek elleni oltásokat kötelezővé kellene tenni (ennél alacsonyabb arányt az igenek csak az Egyesült Államokban, Svájcban és Japánban képviseltek);
- a magyarok mindössze 32 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy itthon minden szükséges egészségügyi információhoz hozzájut saját állapota kapcsán;
- a magyarok csupán 9 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy bízik abban, hogy az egészségügyi ellátórendszer a legjobb kezeléseket biztosítja számára;
- a magyarok mindössze 24 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy helyben is könnyen be tud jutni panaszaival a megfelelő orvosi rendelésre;
- valamint a magyarok mindössze 14 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy az ellátórendszer mindenkinek ugyanazt a minőségű ellátást biztosítja az országban.
