Január elsejétől lépett hatályba az a törvény, amely jelentős béremelést biztosít a magyar orvosoknak, ezzel egyidejűleg pedig büntetendővé vált a hálapénzt adni és elfogadni egyaránt. Pontosabban a hálapénz eddig is üldözendő volt, a változás azonban kiterjeszti a korrupciós bűncselekményeknek a körét, nevezetesen a jogosulatlan előny elfogadásával - magyarázta az InfoRádiónak Samu Attila dandártábornok, a Belügyminisztérium sajtófőnöke.
Névtelen bejelentés alapján is indulhat vizsgálat
A béremeléssel párhuzamosan életbe lépett az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény is, az egészségügyben dolgozóknak február 28-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy átlépnek-e ebbe a jogviszonyba. Akik ezt megteszik, azokon a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) március 1-jétől alkalmazhatja az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot - magyarázta Samu Attila. Ennek segítségével ellenőrizhetik, hogy a vizsgált személy eleget tesz-e a jogszabályokban előírt hivatali kötelezettségének, befolyásmentesen látja el a feladatát, vagyis jogszabályszerűen jár-e el.
Az NVSZ-en belül 50 fővel már létre is jött az Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztálya, amely március 1-jétől már élesben vizsgálhatja az egészségügyben dolgozókat. Az ellenőrzések fókuszában elsősorban a hálapénz lesz majd. Egy ilyen vizsgálatot névtelen információ alapján is indíthatnak, ugyanakkor a szolgálat dolgozóinak is lehetnek személyes tapasztalataik. Így kalkulálható, hogy melyek azok a területek, amelyek különösen "fertőzöttek" lehetnek az egészségügy területén - magyarázta a dandártábornok.
Egy ilyen vizsgálatot továbbra is ügyészségi jóváhagyással lehet majd megindítani. Emellett megmaradt a törvényi rendelkezés, hogy egy személlyel kapcsolatban egy naptári évben legfeljebb három alkalommal lehet vizsgálatot indítani. A szolgálat jelenleg is vizsgálja, hogy milyen élethelyzetekben lehetne ezeket a megbízhatósági vizsgálatokat elvégezni.
