Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eredeti célkitűzése az volt, hogy szeptember végéig minden ország lakosságának legalább tíz százaléka teljesen be legyen oltva. Vagyis ennyi ember kapja meg mindkét részoltást (egydózisos vakcina esetében az egyetlen adagot) valamelyik koronavírus elleni védőoltásból - írja a BBC. Megdöbbentően sok, több mint ötven országnak nem sikerült megugrania ezt a szintet. Nem meglepő, hogy többségük Afrikában van: a kontinens 54 országból máig csak 15 érte el a tíz százalékos átoltottságot.
Éles kontraszt: Afrika vs. fejlett országok
Afrikában, az egész kontinensre kivetítve a teljesen oltottak aránya nagyon alacsony, mindössze 4,4 százalék. Összehasonlításképp: ugyanez az Európai Unióban 62, az Egyesült Királyságban 66, az Egyesült Államokban pedig 55 százalék körül alakul. Szeptember végi adatok szerint a listavezetők közé tartozó Egyesült Arab Emírségekben 94 százalék közelében volt a legalább egy részoltást kapó felnőttek száma, és jócskán 80 százalék felett a teljesen oltottak aránya. Portugáliában utóbbiak aránya már a 85 százalékot is meghaladja. Vagyis az afrikai országokban, és jellemzően a többi, alacsony jövedelmű országban e téren is nagy az elmaradás, amelynek okai közé tartoznak a vakcinaellátási és egészségügyi-, infrastrukturális problémák is. Akad, ahol fegyveres konfliktusok, zavargások nehezítik a helyzetet - például Jemenben, Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban -, máshol természeti katasztrófák is nehezítik a vakcinák bevezetését (például Haitin).
Az Our World in Data folyamatosan frissülő adatai szerint Egyiptomban a lakosságnak mindössze 5,5 százaléka van teljesen beoltva, míg Etiópiában, Nigériában és Tanzániában ez az arány egy százalék alatt van. A kontinens két országa, Burundi és Eritrea még el sem kezdte oltási programját.
De ellenpélda is akad. Ahogy arról korábban írtunk , a legkevésbé fejlett országok közül figyelemreméltó Bhután helyzete. Nemzetközi összefogással, az oltóanyagok igazságos elosztását felügyelő COVAX-program keretében a himalájai királyság felnőtt lakosságának 90 százalékát sikerült eddig teljesen beoltani.
Okok és következények
"Sok jól teljesítő ország - amely a közepesen magas, vagy magas jövedelműek közé tartozik - közvetlenül a gyártóktól szerezte be az oltóanyagokat" - vázolta a vakcinaellátásban mutatkozó különbségek egyik okát Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális igazgatója. Az elmaradottabb, szegényebb országok számára ez a lehetőség eleve kizárt, így ezek leginkább a nemzetközi összefogásban, vagyis a vakcina-adományozásban és a Covax-programban bízhatnak.
Nemrégiben az ENSZ Közgyűlésén is megvitatták a jelenlegi helyzetet. Itt az Egyesült Államok azt nyilatkozta, hogy a Pfizer további 500 millió adag oltóanyagot adományoz a rászoruló országok számára a már felajánlottakon kívül. Ugyanakkor a G7-ek és az unió vakcinakészleteiről készült friss kutatásból az derül ki, hogy hiába a gazdagabb országok és a gyártók által felajánlott mennyiség, eddig csak ezek töredékét sikerült leszállítani. Vagyis a több mint egymilliárd adag oltóanyag kevesebb mint 15 százaléka ért célba. Ennek számos oka van: többek között a fogadó országok gazdasági és infrastrukturális elmaradottsága, ami eleve megnehezíti a vakcinatárolás és szétosztás logikai feladatainak levezénylését.
A Covax-program - amelyre számos afrikai állam is támaszkodik - hatalmas buktatója a BBC cikke szerint viszont az, hogy függ a világ legnagyobb vakcinagyártójától, a Serum Institute of Indiától. India viszont a delta variáns okozta járványhullám miatt áprilisban leállította az exportot, hogy az országban előállított oltóanyagokat saját célra fordíthassa. De más gyártóknak is gondot okozott a termelés felfuttatása.
A jelenlegi helyzetben a WHO álláspontja szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a gazdag országokban felhalmozott, fel nem használt vakcinák milliói nem vesznének kárba, és az emlékeztető oltások beadása helyett a rászoruló országoknak ajánlanák fel ezeket, hogy globálisan minél több embert sikerüljön beoltani. A legfrissebb adatok szerint a világ lakosságának közel 46 százaléka kapott már legalább egy adag koronavírus elleni védőoltást.
