Hétfő éjfélig kellett aláírniuk az egészségügyi dolgozóknak az új munkaszerződésüket, amely beléptetné őket az egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Ez nemcsak a dolgozók munkakörülményeit és bérezését változtatja meg, de a hatását a betegek is érezhetik. Mostantól új pácienseit nem kezelheti ugyanaz az orvos a magánrendelésen és az állami ellátásban. Hogy milyen változásokat hozhat még ez, arról a hvg.hu cikke írt bővebben.
Nem tisztázott a szülész-nőgyógyászok helyzete
A törvény értelmében március 1-től tilos ugyanazt a beteget ugyanazzal a betegséggel (vagyis BNO-kóddal) ellátnia az orvosnak az állami és magánellátásban. Vagyis egy magánrendelőben végzett vizsgálat után az orvos nem hívhatja át a páciensét az állami ellátásba, vagy fordítva. Korábban a kormány ígéretet tett, hogy bizonyos szakmákkal - például a szülész-nőgyógyászokkal - kivételt tesz, azonban erről egyelőre semmi konkrétum nem látott napvilágot.
Egy, a lapnak nyilatkozó szülész-nőgyógyász szerint semmilyen tájékoztatást nem kaptak eddig arról, hogy a magánrendelésen is dolgozó kollégái megműthetik-e a magánbetegeiket, levezethetik-e a szülésüket vagy egyáltalán elláthatják-e őket az állami kórházban. A hálapénz elfogadásának tilalma egyébként az összes orvosszakmára, így rájuk is vonatkozik. Mivel pedig a szabad orvosválasztással eddig rendszerint a hálapénz adása is együtt járt, az új rendszerben elvileg a kismamák nem dönthetnek szabadon arról, hogy kinél szeretnének szülni.
Egy ideiglenes megoldást erre is kidolgoztak már: eszerint az orvos, a kórház és a kismama egy háromoldalú szerződést köthetne, amiben deklarálják, hogy a szülő nőnek az ellátásért nem kell fizetnie, de ha munkaidőn kívül akarja az orvos szolgáltatásait igénybe venni, azért térítést kell fizetnie, számla ellenében. A befizetett pénz így legális, adózott jövedelemmé válhatna.
Ezt az eljárást pedig más orvosszakmákban is alkalmazni lehetne, főképp azokban, ahol nagyon hosszú a várólista és kulcsfontosságú az orvos személye, szakértelme. Ez leginkább a kardiológiai, ortopédiai, gasztroenteorológiai, a sebészeti és fül-orr-gégészeti ellátásban dolgozókat érinti.
Szintén változik a rendszer a háziorvosoknál is, akiknek február 28-ig kellett megalakítaniuk a praxisközösségeket . Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pénteken néhány részletet is elárult: eszerint minden érintett orvosnak hetente legalább 20 óra rendelési időt kell biztosítania betegeinek, továbbá a praxisközösségek tagjai vállalják egymás helyettesítését, és biztosítják, hogy a betegek magasabb szintű alapellátást kapjanak. A lapnak nyilatkozó háziorvosokban is sok a kérdés a feladatkörük változásaival kapcsolatban.
Egyelőre nem látni pontosan, hogy hány egészségügyi dolgozó dolgozó vonul ki a közellátásból, és választja teljes egészében a magánszférát, ez először a márciusi ügyeleti beosztásokból látszódik majd. Az emberhiány egyes kórházakban komoly strukturális átalakítást eredményezhet, a kisebb kórházak a gyorsabb ellátások vagy a nagyobb műtétek utáni rehabilitáció felé nyitnának, és még nagyobb hangsúlyt kaphatnak a csúcsintézmények.
