A Harvard kutatói 1938-ban kezdték az adatgyűjtést átfogó tanulmányukhoz: a világ minden tájáról származó 700 résztvevőnek kétévente tettek fel kérdéseket az életükről. 85 év után pedig végre kiderült, milyen munkát végeznek a legboldogtalanabb emberek. A tudósok szerint nem a pénz, a szakmai siker vagy az elismerés számít ebből a szempontból, hanem az, mennyire vagyunk magányosak – számolt be róla a CNBC.
Akinek a munkahelye kevés lehetőséget kínál arra, hogy beszélgessen a kollégákkal, és kapcsolatokat építsen velük, azok érzik magukat a legnyomorultabban – állítják a tudósok. De tényleg boldogtalanabb lehet egy kamionsofőr vagy egy olyan call centeres munkatárs, aki egész nap alig vált néhány szót a kollégáival, mint mondjuk egy csapatban dolgozó marketinges szakember?
Bár minden ember másképp működik, dr. Robert Waldinger, a Harvard Medical School pszichiáter professzora és a Harvard Study of Adult Development, az egyik legrégebb óta folyó boldogságkutatás igazgatója szerint a pozitív emberi kapcsolatok azok, amelyek az egész életünket boldogabbá teszik. A tudós a CNBC Make It-nek elmondta: „ha jobban kötődünk az emberekhez, elégedettebbnek érezzük magunkat a munkánkkal, és jobban is dolgozunk”.
A munkahelyi magány gyakoribb, mint gondolnánk
A magány azonban nem csak a magányos munkakörben dolgozókat sújtja: azok is elszigeteltnek érezhetik magukat, akiknek nincsenek pozitív, értelmes interakcióik másokkal. A munkahelyen a másoktól való elszakítottság érzése szintén egészségügyi problémákhoz vezethet. Tanulmányok kimutatták, hogy idősebb korban a magányosság ugyanúgy növelheti a halálozás kockázatát, mint a dohányzás, az elhízás és a fizikai inaktivitás.
Szocializáció, a mentális egészségért
A kutatók azt is megállapították, hogy a munkahelyi társas kapcsolatokra való apró lehetőségek megteremtése is segíthet enyhíteni a magányosság és az elégedetlenség érzését. Például öt perc beszélgetés egy barátságos munkatárssal, vagy egy stresszes műszak után egy könyvklubban való időtöltés is sokat jelenthet.
Amikor állást keresünk, fontos juttatásnak tartjuk a fizetést és az egészségbiztosítást, de dr. Waldinger szerint a munkahelyi kapcsolatok is egy olyen „munkahelyi juttatás”, amelyre nagyobb figyelmet kellene fordítanunk. „A pozitív munkahelyi kapcsolatok alacsonyabb stressz-szinthez, egészségesebb munkavállalókhoz, és összességében kevesebb olyan naphoz vezetnek, amikor feldúltan jövünk haza” – tette hozzá a szakértő.
