Ez a felfedezés ért Nobel-díjat idén – Az agy rejtélyeit is megérthetjük a segítségével

Hétfőn bejelentették, kik kapják 2026-ban fiziológiai és orvosi Nobel-díjat.

A stockholmi Karolinska Intézet Nobel-bizottsága a 2026-os fiziológiai és orvosi Nobel-díjat megosztva ítélte oda Karl Deisserothnak, Peter Hegemannnak és Georg Nagelnek „a fény által szabályozott ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért”.

Mint ahogy azt a hivatalos honlapjukon írták, az optogenetika "lehetővé teszi, hogy egy élő agyban egyes idegsejtek működését fény segítségével be- vagy kikapcsolják.

Az optogenetikát ma már világszerte kutatólaboratóriumok használják az agy működésének feltárására. A technika segítségével a tudósok példátlan pontossággal vizsgálhatják, hogyan vesznek részt az egyes idegsejtek és idegi hálózatok a gondolkodásban, az emlékezésben, az érzelmek kialakulásában és a viselkedés szabályozásában. A módszer alapvetően új lehetőségeket nyitott az agy rejtélyeinek megértésében.
Orvosi Nobel-díjazottak bejelentése.
A díjazottak bejelentése a stockholmi Karolinska Intézetben. Fotó: Getty Images

Az amerikai Karl Deisseroth a Howard Hughes Orvostudományi Intézet és a Stanford Egyetem tudósa. Peter Hegemann a berlini Humboldt Egyetem professzora, Georg Nagel pedig a német Würzburgi Egyetem tudósa.

Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság főtitkára a bejelentésen elmondta, hogy mindhárom tudóst sikerült telefonon elérni. Mindhárman meglepettek voltak, és örültek annak, hogy kollégáikkal együtt megkapták a Nobel-díjat.

A kitüntetettek 12 millió svéd koronán (392 millió forinton) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

235 elismert kutató

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 117. alkalommal ítélték oda, összesen 235 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 36 alkalommal két, 41 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 235 kitüntetettből 14 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat, 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda és egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagk a náci vezetés parancsára vissza kellett utasítsa a neki 1939-ben megítélt Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzt már nem) csak 1947-ben vehette át.

Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting, aki 1923-ban 31 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, a cseh-amerikai Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott.

2022-ben első alkalommal díjazták egy orvosi Nobel-díjas tudós gyermekét: az 1982-ben kitüntetett svéd Sune Bergström után fia, Svante Pääbo genetikus is megkapta a Nobel-díjat. A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ben született svéd Torsten Nils Wiesel, aki 1981-ben kapta meg az elismerést. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat - amely 1974 óta posztumusz nem adható - nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor még nem értesült a hírről.

Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák neurológust, pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.

Magyarokat is kitüntetettek

Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig négy magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért.

1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti - ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat.

Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Három éve az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin biokémikus - az első magyar női Nobel-díjas - az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért vehette át a kitüntetést.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
TSH
Ezt jelenti a TSH-szint a laborleleten: íme, mi okozhat alacsony vagy magas értéket
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +12 °C
Minimum: +5 °C

Változóan felhős idő várható hosszabb-rövidebb napos időszakokkal. Kisebb eső, zápor néhol előfordulhat, délnyugaton akár zivatar is kialakulhat. Az ország északkeleti felén napközben továbbra is erős lökések kísérhetik a nyugatias irányú szelet, míg délnyugaton, délen gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 15 fok között valószínű, míg késő estére 3 és 8 fok közé hűl le levegő. Pénteken nem várható fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!