Szinte mindenkivel előfordul élete során, hogy időnként megszédül. Ez jellemzően csak minimális kellemetlenséget, illetve esetleg néhány pillanatnyi ijedtséget vált ki. Ha viszont gyakori vagy akár állandó vendég az életünkben a szédülés, az már komolyabb problémákra is felhívhatja a figyelmet, például neurológiai, fül-orr-gégészeti vagy akár belgyógyászati megbetegedésekre is.
A szédülés típusai
A Neurológiai Központ ismertetője szerint a szédülésnek 4 fő típusa van:
- vertigó, amikor úgy érezzük, hogy forog velünk a világ – a szédülés leggyakoribb formája;
- preszinkóp, amikor elgyengülünk, és úgy érezzük, mindjárt elájulunk – sápadtság és hányinger is kísérheti, valós eszméletvesztéshez azonban nem vezet;
- egyensúlyvesztés, amikor egyensúlyzavar miatt bizonytalanabbul járunk, mozgunk;
- szédülékenység és bizonytalanság, amikor furcsa, lebegésszerű érzés jelentkezik.
A gyakori szédülés okai
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen betegségek és állapotok állhatnak a leggyakrabban a gyakran visszatérő szédülés hátterében. A részleteket tartalmazó galériánkat az alábbi képre kattintva nyithatod meg.
9 fotó
A szédülés okának kiderítésében háziorvos, belgyógyász, neurológus és fül-orr-gégész szakorvos lehet segítségedre. A pontos diagnózis felállításához gyakran több szakorvos véleményére is szükség van.
Kiemelt képünk forrása: Getty Images
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: