„A szédülés gyűjtőfogalom, amely alatt a betegek nagyon különböző panaszokat érthetnek, ezért fontos pontosan tisztázni, mit élnek át” – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa, szédülésspecialista. „Van, aki az egyensúlyvesztést nevezi szédülésnek, és úgy írja le az érzést, mintha részeg lenne. Mások a hipoglikémia, a hiperventilláció vagy az ájulást megelőző rosszullét okozta bizonytalanságérzésről számolnak be. Amennyiben pedig a beteg azt érzi, hogy hirtelen vagy fokozatosan forogni kezd körülötte a világ, vagy ő maga forog a környezetéhez képest, akkor az orvosi értelemben vett forgó jellegű szédülésről, azaz vertigóról beszélünk.”
A szédülés lehetséges okai
Ha a szédülés egyszeri, rövid ideig tart, és egyértelmű kiváltó oka van, például hirtelen felállás vagy folyadékhiány, általában elegendő a pihenés, a megfelelő folyadékbevitel és a tünetek megfigyelése. Ha azonban a panasz nem múlik, ismétlődik vagy aggasztó tünetek társulnak hozzá, mindenképpen javasolt orvosi kivizsgálás. Ezenkívül sürgősségi ellátásra van szükség, ha a szédüléshez az alábbi tünetek bármelyike társul:
- féloldali gyengeség vagy zsibbadás,
- beszédzavar, látászavar,
- erős, hirtelen kialakuló fejfájás,
- eszméletvesztés vagy ájulás,
- mellkasi fájdalom, nehézlégzés,
- járásképtelenség, súlyos egyensúlyvesztés,
- ismétlődő, csillapíthatatlan hányás.
A felsorolt panaszok akár stroke, szív- és érrendszeri probléma vagy más sürgősségi állapot jelei is lehetnek.
Így lehet kikivizsgálni a szédülés okát
Van néhány olyan tünet, amelyek esetén néhány napon, héten belül érdemes orvoshoz fordulni. Ilyen lehet, ha a szédülés visszatérő vagy tartós, egyre erősebbé válik, fülzúgás, halláscsökkenés vagy fülfájás kíséri, gyakori elesést vagy bizonytalanságérzést okoz, új gyógyszer szedésének megkezdése után jelentkezett vagy ismert magas vérnyomás, cukorbetegség vagy szívbetegség mellett alakul ki. A szédülés kivizsgálása mindig a panaszok és a kórelőzmény alapján történik, ezért a szükséges vizsgálatok személyenként eltérhetnek. Elsősorban az alábbiak jöhetnek szóba:
- Laborvizsgálatok: segíthetnek kimutatni például a vérszegénységet, a vas- vagy nátriumhiányt, illetve bizonyos fertőzéseket vagy egyéb anyagcsere-eltéréseket.
- Képalkotó vizsgálatok: MRI- vagy CT-vizsgálatot akkor rendelhet el az orvos, ha felmerül az agy szerkezeti eltérésének, sérülésének gyanúja.
- Vesztibuláris vizsgálatok: az egyensúlyszerv működését vizsgáló tesztek alkalmasak a belső fül és az egyensúlyrendszer betegségeinek felismerésére. Ide tartozhatnak az egyensúlyszervi funkcióvizsgálatok és a vesztibuláris ideg elektrofiziológiai vizsgálatai.
- Speciális egyensúlyvizsgálatok: bizonyos esetekben olyan célzott vizsgálatokra is szükség lehet, mint az elektrokokleográfia (ECoG), a videonisztagmográfia (VNG) vagy a kalorikus vizsgálat, amelyek részletesen értékelik az egyensúlyszerv működését.
- Más szakorvosok bevonása: a kiváltó októl függően fül-orr-gégész, kardiológus, szemész, ortopédus, reumatológus, pszichiáter vagy pszichológus által végzett vizsgálat is indokolt lehet.
„A szédülés gyakori, ugyanakkor sokféle formában jelentkező tünet, amelynek hátterében az ártalmatlan elváltozásoktól kezdve egészen súlyos neurológiai betegségekig számos ok állhat. Ritkább esetben akár stroke, Parkinson-kór vagy szklerózis multiplex első jele is lehet, ezért fontos a panaszok alapos kivizsgálása” – hangsúlyozza dr. Gács Gyula. Hozzáteszi: nincs minden betegre érvényes kivizsgálási protokoll. „Mindig a panaszok, a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat eredményei alapján döntjük el, milyen vizsgálatokra van szükség, majd ezek eredményei alapján állítjuk fel a diagnózist és a személyre szabott kezelési tervet.”
