Ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy egészen pontosan milyen betegségben szenved valaki, és nem vagyunk egészségügyi szakemberek sem, valószínűleg nem fogjuk tudni megmondani, hogy az adott személy fertőz-e, vagy sem. Ettől függetlenül hajlamosak lehetünk fertőzőnek bélyegezni valakit, mondjuk egy számunkra csúnyának ható bőrtünet alapján, vagy éppen azért, mert az illető sokat köhög. A The Healthy gyűjtése alapján összeszedtük, melyek azok a betegségek, amelyekről tévesen gondoljuk, hogy fertőzők.
Pikkelysömör
A már említett pikkelysömört nem olyan mikroorganizmus okozza, amelyet az egyik ember átadhat a másiknak: egy autoimmun betegségről van szó, amelynek lényege, hogy az immunrendszer megtámadja a bőrt. Tipikus tünetei a vörös, viszkető foltok, amelyeket fehér vagy ezüstös pikkelyek borítanak; leggyakrabban a könyökön, a térden és a fejbőrön jelennek meg.
Rosacea
A rosacea sem fertőz, és bár nem tudják pontosan, hogy mi okozza, szakemberek szerint kialakulásában szerepet játszhatnak olyan faktorok, mint a genetika, bizonyos gyomor-bélrendszeri betegségek, hormonális tényezők vagy a magasvérnyomás-betegség. Rosacea esetében az orron, az orcákon, az állon és a szemek körül a bőr kivörösödik, égő érzés kíséretében gyulladt lesz. Később értágulatok, gyulladt, gennyet tartalmazó csomók keletkeznek a faggyúmirigyek környékén, az arcon, nyakon.
Tüdőgyulladás
Az, hogy a tüdőgyulladás fertőző-e, vagy sem, attól függ, hogy mi áll a hátterében. Van két típus, amely nem terjed emberről emberre: az egyik a gombás tüdőgyulladás, amit bizonyos gombaspórák okoznak, a másik pedig az aspirációs tüdőgyulladás, ami akkor alakul ki, amikor étel vagy folyadék kerül a tüdőbe.
Lyme-kór
A Lyme-kór fertőzött kullancs által terjesztett bakteriális fertőzés, amely először bőrtüneteket, majd gyakran idegrendszeri elváltozásokat okoz, később, kezeletlen esetekben pedig ízületi és izomfájdalmakkal jár. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) szerint "csak" a fertőzött kullancs miatt kell aggódni, azért nem, hogy egyik ember elkaphatja a másiktól. A házi kedvenceink sem fertőzhetnek meg minket, noha a kullancsokat behurcolhatják az otthonunkba, és ezzel veszélynek tehetnek ki.
Malária
A maláriát alapesetben nem emberek adják át egymásnak, hanem az Anopheles szúnyog nősténye közvetíti. Amennyiben a szúnyog maláriás embert csíp meg, kórokozókat tartalmazó vért szív magába, a kórokozók pedig a rovar nyálmirigyébe kerülnek. A következő csípéssel az állat a parazitákat a nyállal együtt befecskendezi következő áldozatába. A fertőzötteknél a többi között láz, gyomor-bélrendszeri problémák és sárgaság lép fel. Azt azonban fontos kiemelni, hogy mivel a malária a vörösvérsejteket is megfertőzi, vérátömlesztés, fertőzött tű másokkal való megosztása, vagy terhesség, szülés során el lehet kapni.
Húgyúti fertőzések
A húgyúti fertőzések esetében valószínűleg az a tény magyarázhatja a félreértést, hogy gyakran szexuális aktus után jelentkeznek. Pedig nem szexuális úton, tehát nem egyik partnerről a másikra terjednek, igaz, a közösülés segítheti a kialakulásukat. A húgyúti fertőzéseket többnyire baktériumok okozzák, amelyek a húgycsövön keresztül jutnak a húgyhólyagba. Attól függően, hogy mit érint a fertőzés, alsó vagy felső húgyúti fertőzést különböztetünk meg. Jellemző tünet a gyakori vizeletürítés, a véres vizelet vagy a deréktáji fájdalom.
