Az influenzát általában nem tartják súlyos betegségnek az emberek, mert úgy gondolják, hogy egy kis köhögéssel, orrfolyással, fejfájással, izomfájdalommal vagy legrosszabb esetben lázzal megúszhatják. De tévednek. Az influenza az egyik leghalálosabb fertőző betegség, minden felkészülés ellenére egy évben akár 650 ezer emberrel is végezhet . Persze, nem olyan veszélyes manapság, mint az éppen 100 éve kitört spanyolnátha járvány idején, amelyet a történelem legsúlyosabb pandémiájaként tartanak nyilván a 40-50 millió halálos áldozat miatt.
A kanadai Carleton Egyetem kutatói - akik az influenzajárványok történetét vizsgálva igyekeztek megállapítani azok mintázatait, azaz a fertőzés terjedésének jellegzetességeit - rámutatnak, hogy ha olyan arányban halnának meg ma emberek az influenzajárványokban, mint a spanyolnátha következtében, akkor a világ jelenlegi népességét figyelembe véve 74 és 350 millió közé esne az áldozatok száma. Azaz az infuenza potenciálisan iszonyúan veszélyes, mi pedig játszunk a tűzzel. Nem csak arról van szó, hogy 1918-ban a Föld lakossága mindössze 1,8 milliárd volt a mai 7,4 milliárddal szemben. Ez a hatalmas embertömeg sokkal mozgékonyabb is, mint déd- vagy nagyszüleink voltak. A repülővel utazók száma már 2013-ban meghaladta az évi 3 milliárdot, idén pedig ez a szám várhatóan 4,258 milliárd lesz; naponta bőven több mint 100 ezer járat indul útnak.
Miközben jelentős előrehaladást értünk el a betegség megfékezésében, főleg a hatékony gyógyszerek és a járványmegfigyelés fejlődése miatt, a komoly pandémiát okozó influenza természete még mindig nem eléggé ismert. A pandémiák nem feltétlenül az influenzaszezonban fognak megjelenni, hanem bármikor előfordulhatnak, és nehéz megjósolni, hogy miért, hogyan és mikor alakulnak ki a különböző országokban.
Elmosódó terjedési útvonalak
A pandémia átvitele mindig az emberi mozgások és kommunikáció domináns vonala mentén történt. A múltban ezért a nagy járványok némileg kiszámíthatóan a katonai útvonalak vagy fontos kereskedelmi utak mentén terjedtek, de a globalizáció megszorozta az emberek mozgását és elhomályosította a domináns útvonalakat. Tekintettel a kórt hordozó emberek és állatok puszta számára, valamint arra a sebességre, amellyel az emberi és állati átviteli vektorok mozoghatnak, már nincs egyetlen domináns út a fertőző betegségek földrajzi mozgására és kiterjedésére.
A pandémiáknál egyetlen dolog vehető biztosra, hogy az influenzáról a múltban összegyűjtött tapasztalatok nem feltétlenül hasznosak, mert nem valószínű, hogy a következő esemény bekövetkezésekor is megismétlődnek a részletek. Az összes bizonytalanság ellenére a történelem azért megmutatta, hogy a komoly influenzajárványok ciklusokban jelentkeznek - de nem olyan szabályos mintázat szerint, hogy előre lehetne vetíteni a bekövetkezésüket.
Nem csoda, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idei, északi féltekén várható influenzaszezon kezdetén azt kérdezte ismertetője címében: Készen állunk? Az influenzavírus folyamatosan termeli az újabb és újabb mutációkat, ami lehetővé teszi, hogy kikerülje az immunrendszerünket. Amikor egy új vírus létrejön, könnyen megfertőzheti az embereket, és gyorsan terjedhet közöttük, megfelelő feltételek esetén pedig pandémiává válhat.
Hogy melyek a megfelelő feltételek, a kutatók a legkülönbözőbb területeken igyekeznek meghatározni. Hongkongi tudósok például annak a cseppméretnek a beazonosítását tűzték ki célul, amely még képes továbbítani a fertőzést, mert alkalmas rá, hogy az egyik emberről vagy állatról átvigye a kórokozót egy másikra. Kiderült, hogy már az 1,5 mikrométeres cseppecskék is - amelyek igen sokáig képesek lebegni a levegőben - alkalmasak a fertőzés terjesztésére.
Nagyvárosban tovább tart, vidéken intenzívebb
Egy amerikai kutatás viszont arra kereste a választ, hogy a városok mérete hogyan befolyásolja a járványok kialakulását és terjedését. Összesen több mint 600 város adatait elemezve arra jutottak, hogy a város mérete és szerkezete szerepet játszik a helyi influenzajárványok kialakulásában. A nagyvárosokban a megbetegedések száma az influenzaszezon egészében magas. A kevésbé zsúfolt kisvárosokban viszont az influenza télen a legintenzívebb.
Benjamin Dalziel, az Oregoni Állami Egyetem kutatója és munkatársai szerint a nagyobb városokban a nagyobb zsúfoltság miatt több olyan találkozás jöhet létre az emberek között, amikor a kórokozók továbbléphetnek és bővíthetik a megfertőzöttek körét. Ez akkor is bekövetkezik, ha a járvány számára a levegő állapota nem ideális. Az influenza akkor is tud terjedni, ha hiányzik ehhez a téli száraz levegő. Mindazonáltal a járványok elég jelentős szezonális ingadozást mutattak a páratartalom változásának megfelelően. Végül is, nem lehet kijelenteni, hogy összességében egyik város biztonságosabb volna, mint a másik. De ha a mintázatokat sikerül megtalálni és megérteni (amihez további vizsgálatokra van szükség), akkor előrejelezhetik a járvány érkezését egy adott településen, az egészségügyi személyzet pedig időben felkészülhet a megnövekedő feladatokra.
Addig azonban a WHO ajánlásainak megfelelően aki csak teheti, oltassa be magát!
