Aki lassan mozog, hamarabb butul el

A járási sebesség alapján megjósolható, hogy mekkora eséllyel alakul ki valakinél a későbbiekben demencia, a kézszorítás ereje pedig a szélütés valószínűségét jelezheti előre - idézte amerikai kutatók megállapítását a BBC hírportálja. A járássebesség és a szorítóerő mérése igen egyszerű és gyors módja lehet az egészségi állapot megállapításának idősebb pácienseknél.

A legfrissebb tanulmányban 2410, átlagosan 62 éves ember agyát szkennelték, járási sebességét és kezének szorítóerejét pedig megmérték a Bostoni Orvosi Központ kutatói, Erica Camargo vezetésével. Az Amerikai Neurológiai Akadémia éves konferenciáján ismertetett eredmények szerint a követés 11 éve alatt 34 embernél alakult ki demencia és 79 ember esett át szélütésen.

A kutatók úgy találták, hogy akik lassabban jártak, azoknál nagyobb volt a kockázata a demencia kialakulásának, akiknek pedig gyengébb volt a kézszorítása, azoknál nagyobb volt a valószínűsége, hogy szélütést kapjanak.

A lassú járás és a gyengébb egészségi állapot között már korábbi tanulmányok is jeleztek összefüggést.

A British Medical Journal című orvosi folyóiratban 2009-ben ismertetett eredmények szerint a legalacsonyabb - férfiaknál 5,5 kilométer/óra, nőknél 4,8 kilométer/óra alatti - sebességgel haladó embereknél a halálozási arány 44 százalékkal magasabbnak bizonyult, mint a többieknél. A szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás pedig csaknem háromszor gyakoribb volt a leglassabb harmadnál, mint a gyorsabbaknál. Az öt éven át tartó követéses vizsgálatban három francia városban összesen 3200 idős, 65 és 85 év közötti férfi és nő vett részt.

A Journal of the American Medical Association (JAMA) című orvosi folyóiratban 2011-ben közzétett tanulmány szerint a 6-tól 21 éven át tartó követési időtartam alatt a kezdetben gyorsabban járók tovább éltek. Az összefüggést a nőkre és a férfiakra is, valamint minden vizsgált korosztályra érvényesnek találták, de különösen erőteljes volt a 75 év fölöttiek körében.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +9 °C
Minimum: +3 °C

Nagyobbrészt felhős időre számíthatunk, de északnyugaton a felhőtakaró felhőszakadozása, csökkenése délután már megkezdődik, ott néhány órára kisüthet a nap. Csapadékrendszer képződik, erősödik meg felettünk, amely leginkább az ország délkeleti felét érintheti. A déli, délkeleti szél elsősorban az Észak-Dunántúlon és a délkeleti tájakon élénkül meg időnként, majd délutántól északnyugatira fordul, ezzel együtt mindenütt mérséklődik a légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn jórészt 6 és 12 fok között valószínű, ennél hidegebb az Északi-középhegységben lehet. Késő este 0, +8 fok valószínű. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!