Sok állapot, betegség esetén fontos, hogy otthon is rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat. Ehhez azonban ismerni kell a korrekt mérés szabályait, amelyeket dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája mutat be.
A vérnyomásmérés legfontosabb szabályai
- A jól beállított vérnyomást elég heti 2-3-szor mérni, de ha panasz jelentkezik vagy éppen gyógyszeres beállítás alatt állunk, és van mód a mérésre, akkor naponta akár 2-3 mérés is hasznos lehet, a kezelőorvossal megbeszélve. Az eredményeket ajánlott egy naplóban vezetni, ami nagyon hasznos segítség az orvosnak.
- A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, sőt az azt megelőző félórában már ne dohányozzunk (magas vérnyomás esetén ez egyébként is fontos), ne kávézzunk, ne végezzünk megerőltető mozgást!
- Mérés közben támasszuk meg a hátat és az alkart! Tudni kell, hogy ha nem támasztjuk meg a hátát, vagy ülve mérünk, a diasztolés vérnyomás mintegy 5 Hgmm-rel magasabb lesz, mintha feküdnénk. Viszont ha keresztbe tesszük a lábunkat, az a szisztolés értéket növelheti meg.
- Az első mérés után várjunk egy-másfél percet, és ugyanazon a karon, ugyanabban a pozícióban mérjük meg még egyszer a vérnyomást. Amennyiben a két mért érték között 4 Hgmm-nél nagyobb a különbség, 1-2 perc múlva mérjünk ismét. Mind a három értéket és a pulzus számot is jegyezzük fel.
Minél vastagabb a kar, annál szélesebb mandzsetta kell
Már a vérnyomásmérő kiválasztásánál figyeljünk a mandzsetta méretére. Sokan alábecsülik a karuk körfogatát, emiatt pedig kicsi mandzsettát választanak. Vastagabb kar esetén nagyobb nyomásra van szükség az artéria összenyomásához, így ha kicsi a mandzsetta, ez megtévesztően magas eredményeket hozhat - a szisztolés vérnyomás emiatt akár 20 Hgmm-rel is magasabb lehet. A legtöbb készülék mandzsettáján feltüntetik, milyen méretű karkörfogatra ajánlott, ezért vásárlás előtt érdemes lemérni a karunkat a könyök fölött, majd az eladótól is segítséget kérni a választáshoz.
A mandzsettát a könyökhajlat fölött 1-2 centiméterrel kell felhelyezni. Ennél jóval nehezebb a csuklós készülék felhelyezése, hiszen itt nagyon fontos a kar pozíciója. Ezek a készülékek ráadásul nagy szórást mutatnak a mért értékekben, tehát nem igazán ajánlottak otthoni kontrollra.
Otthoni mérésre az automata gép ajánlott
Számos orvosi rendelőben találkozhatunk higanyos készülékekkel, amelynek működtetéséhez szükséges a gyakorlat és a képzettség, mert "hallgatózni" is tudnia kell a használójának - ezért ez önmérésre csak nehézkesen használható. Otthoni használatra a félautomata, illetve automata felkaros vérnyomásmérők a legpraktikusabbak. A félautomata vérnyomásmérő abban különbözik az automata vérnyomásmérőtől, hogy mérés során egy pumpa segítségével tudjuk felfújni a mandzsettát, míg automata készülék esetén bekapcsolás után egy gomb megnyomásával indítható a mérés.
Az automata vérnyomásmérők alapvetően áramlást mérnek, és abból számolnak vérnyomásértékeket, amelyek bizonyos számítások miatt kis mértékben pontatlanok lehetnek. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni például ritmuszavarok esetén.
A magas vérnyomást kezelni kell
"Normális vérnyomásnak tekintjük, ha az első (szisztolés) érték 120-129 Hgmm közt van, míg a második (diasztolés) érték 80-84 Hgmm" - mutatott rá dr. Kapocsi Judit. Hozzátette: amennyiben többszöri mérés alkalmával is 140/90 Hgmm-s vérnyomásértéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról beszélünk, és ilyen esetben mindenképpen kardiológushoz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények - például szívelégtelenség, szívinfarktus, stroke - megelőzése érdekében.
