Ma Magyarországon a halálokok közül a szívproblémák állnak az első helyen 50 százalékot is meghaladó aránnyal. A szívroham és a szívelégtelenség a két legveszélyesebb állapot. Az utóbbi gyakran éppen az infarktus következménye. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány szerint a szívelégtelenség gyakorisága a teljes népességben 2-3 százalék között van. Tünetmentes kamrai működészavar körülbelül a lakosság 4 százalékában fordul elő, közöttük kialakulhat tünetet okozó szívelégtelenség is. Idős korban a gyakoriság megemelkedik, a 70-80 évesek között már 10-20 százalék.
A szívelégtelenség magas halálozású betegség, túlteljesítve a rosszindulatú daganatos betegségek átlagát. Ma Magyarországon megközelítőleg 250-300 ezer beteg szenved szívelégtelenségben, 30-35 ezer az évente újonnan diagnosztizált esetek száma. A betegek egy éven belüli halálozása meghaladja a 25 százalékot. Ugyancsak magas, 15-25 százalékra tehető a korábban szívelégtelenség miatt kórházba kerülő betegek körében a rehospitalizáció aránya. Ezért a szívelégtelenség kezelésére, javítására alkalmas új hatékony módszerek megjelenésének hatalmas a jelentőségük.
Az olyan szív- és érrendszeri események, mint a szívroham - amelynek során szélsőségesen leromlik vagy megszűnik a szövet oxigénellátása - általában károsítják a szívizmot felépítő sejteket. E kardiomiocitának nevezett sejtek elvesztése miatt jelenik meg a szívelégtelenség kockázata. Ez egy olyan állapot, amelyben a szív nem képes elég hatékonyan pumpálni a vért, és megfelelő szinten tartani a keringést. A tudományos konszenzus szerint a felnőtt szív már nem tud új kardiomiocitákat létrehozni, és ez az oka, hogy nem képes regenerálódni a szívroham után, amikor rengeteg ilyen sejtet veszít. A Nature Communications tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint azonban kis molekulák, a mikroRNS-ek használatával képesek lehetünk megóvni és regenerálni a károsodott szövetet - írja a Medical News Today .
A mikroRNS-es lehetnek a megmentőink
A mikroRNS -ek kontrollálják a génfunkciókat, és bőségesen megtalálhatók a szív fejlődésekor. Egy korábbi kutatás szerint - amelyet Da-Zhi Wang, a és a Harvard Egyetem orvosi karának gyermekgyógyász professzora vezetett - a miR-17-92 jelű mikroRNS-ek egy csoportja szabályozza a kardiomiociták szaporodását. Wang és munkatársai most e mikroRNS család két tagját vették célba, a miR-19a és miR-19b jelűt. Szerintük ugyanis ez a két molekula irányítja a szív regenerálódását a miokardiális infarktus után. Ezek a mikorRNS-ek segíthetnek megakadályozni a szívelégtelenséget a szívroham után, ami az emberekben a halálozás és a további súlyos szívbetegség kialakulásának legfőbb oka.
A kutatásban egereken modellezték, hogy az infarktus után hogyan hatnak a mikroRNS-ek. A molekulákat két különböző módon is bejuttatták a beteg szövetekbe. Először a lipidbevonatú molekulákat közvetlenül az egereknek adták be. Másodszor pedig a mikroRNS-eket egy adeno-asszociált vírusba helyezték, azaz egy olyan génterápiával manipulált élő hordozóba, amellyel megcélozhatták a szívet. Mindkét módszerrel hosszú- és rövid távon is ígéretesek voltak az eredmények.
Nevezetesen, a szívrohamot követő első 10 napon belül a mikroRNS csökkentette a sejthalált, és megállította a gyulladásos reakciót, amely a szívizmot tipikusan károsítja a szívroham során. A kutatók elvégezték a genomra kiterjedő úgynevezett transzkriptom elemzést is, amely kimutatta, hogy a miR-19a és 19b elnyomta a gyulladásos választ és az akut sejthalált szabályozó géneket. Idővel a molekulákkal kezelt egerek szívét egészségesebb és kevésbé sérült szövet, jobb szívizom összehúzódás és a dilatált kardiomiopátia csökkenése jellemezte, ez utóbbi állapot a szívizom vékonyodását okozza, ami végül gyengíti a szívét. "A kezdeti célunk a szív megmentése és védelme a hosszú távú károktól. A második szakaszban úgy gondoljuk, hogy a mikroRNS-ek segíthetik a kardiomiociták szaporodását" - fejette ki Wang professzor.
A mikroRNS terápia előnyei
Ellentétben a génterápiával, a mikroRNS-molekulák nem maradnak a szívben, miután teljesítették a feladatukat. "Nagyon gyorsan elvégzik a munkájukat, de tartós hatást gyakorolnak a sérült szív helyreállításában. Az egereknek csak egy injekciót adtunk, amikor a szívüknek a legnagyobb segítségre volt szüksége, majd a miRNA19a és b expressziós szintjét ellenőrizzük az injekció utáni beadás után. Egy hét múlva a kifejeződés a normál szintre csökkent, de a védelem több mint egy évig tartott - magyarázza a tanulmány szerzője, Jinghai Chen.
"A mikroRNS-ek hatalmas ígéretet jelentenek, és igen erőteljes eszközzé válhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedések leküzdésében" - írták a kutatók egy közleményben. A munkát azzal folytatják, hogy nagyobb testű emlősöknél is tesztelik a kezelést, mielőtt továbblépnének a humán vizsgálatokra. "Az [M] iR-19a / 19b által közvetített korai szívvédelem egy új ajtót nyit ki a szívroham hatékony kezelésének kifejlesztésére, és nagy előnyökkel kecsegtet a szívelégtelenségben szenvedő betegek számára" - foglalták össze reményeiket a harvardi tudósok.
