Minden embernek van biológiai órája
Ez az, ami a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban, és cirkadián ritmusnak hívják. Ez befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot és még a szívroham kockázatát is.
Az egyes emberek biológiai órái azonban "nem ugyanazt az időt mutatják". A "pacsirták" az első napsugárra kinyitják a szemüket, a nap folyamán korábban jutnak el teljesítményük csúcspontjára, este pedig korábban álmosodnak el. A "baglyoknak" nehezebb a kora reggeli felkelés, produktívabbak a nap vége felé, és később alszanak el.
Pacsirta, vagy bagoly vagy?
A kutatók megvizsgáltak 341 DNS-részletet, amelyek az embert pacsirtának vagy bagolynak "programozzák". Ezután elemezték több mint 180 ezer nő adatait a UK Biobank nevű projekt adatbázisából, valamint majdnem 230 ezer nő adatait a Breast Cancer Association Consortium nevű rákkutató intézet tanulmányából. Kiderült, hogy akik genetikailag pacsirták, azoknak kisebb az esélyük a mellrákra , mint azoknak, akiket a génjeik bagolynak programoztak.
Mivel a szóban forgó génszakaszokat születésétől hordozza az ember, és nem függnek össze a rák más ismert okával, például az elhízással, ezért a kutatók okkal vélik, hogy a biológiai óra szerepet játszik a rák kialakulásában.
Minden hetedik brit nőnél alakul ki mellrák
A kutatás csak egy rövid, nyolcéves szakaszt vizsgált. Ebben a szakaszban száz "bagolyból" kettőnél, száz "pacsirtából" egynél alakult ki tumor.
Az életkor és a családi hajlam a mellrák fő kockázati tényezői . A Brit Rákkutató Intézet szerint az esetek nagyjából negyedét lehetne megelőzni. Egyértelmű alvási tanácsot azonban korai lenne adni, mivel további kutatásoknak "fel kell még deríteniük, milyen okok miatt nagyobb a mellrák kockázata a bagolytípusúaknál, mint a pacsirtáknál" - mondta Richmond.
