Az emberi hajszál három rétegből épül fel. A külső a kutikula, amelynek - mint mindjárt látni fogjuk - a göndörségben megkülönböztetett szerepe van. Ez a réteg a tetőcserepekre hasonló módon egymást átfedő keratinlapocskákból áll, amiket a faggyúmirigy által termelt zsírok vonnak be, fokozva a külső hatások elleni védelmet. A következő réteg a hajkéreg, avagy kortex, amely a hajszál rugalmasságáról gondoskodik. Végül legbelül helyezkedik el a hajbél vagy medulla, amelynek az a feladata, hogy összeköttetést tartson fenn a fejbőrben lévő hajgyökér és a bőrön kívüli rész között. Érdekes módon a hajszálak maguk nem élő anyagból épülnek fel, hiszen 97 százalékuk keratin, a maradék 3 százalék pedig víz.
A sima és a göndör haj között a külső réteg, a kutikula tesz különbséget. Ha ugyanis ennek kis lemezkéi szorosan fedik egymást, és sima felületet adnak, akkor a haj egyenesszálú lesz, ha viszont kiemelkednek a síkból, különösen, ha összetett mintázatot adva fedik egymást, a hajszál valamilyen szinten meg fog görbülni. Minél nagyobb mértékben emelkednek ki a síkból a kutikula lemezkéi, annál könnyebben képes a környezeti nedvesség behatolni a hajszálba. Ha száraz a haj, akkor be akarja szívni a nedvességet, így a göndörödés egyik kiindulópontja a dehidratáltság. A haj a víz felszívása és a göndörödés közben vastagabbá is válik, s a felemelkedett kutikulák durvább textúrát hoznak létre, ezáltal minden egyes szál makacsabban ragaszkodik a formájához. Itt nyoma sincs annak az állapotnak, amelyet a frissen mosott egyenes hajnál tapasztalhatunk, amely csak úgy száll egy kis légáramlattól.
A kutikula mintázata a felelős
A göndörség nem egyformán érinti az embereket. Ez részben a genetikai örökségtől függ, ám jelentős mértékben attól is, hogy miként bántak a hajjal. Például a kutikula magasabbra fog emelkedni, ha festették vagy más kémiai módszerekkel kezelték, továbbá a hő segítségével végrehajtott formázás is befolyásolja a kutikula integritását. Ilyenkor a vékonyabb haj jobban meggyengülhet, mint a vastagabb. A fejbőr által termelt zsírok segíthetik kiküszöbölni ezeket a problémákat bevonat képzésével és hidratálással, de ez a természetes regeneráció nem mindenkinél működik megfelelően. Akinek eleve vagy a beavatkozások miatt göndör a haja, hajlamosabbá válhat a még erőteljesebb göndörségre a görbülési minták összetettsége miatt. Ez ugyanis valóságos útvesztőt jelent a fejbőrből származó zsírnak , amely olykor csak nehezen jut előre a hajszálon.
Két különböző elképzelés uralkodik a hajápolással foglalkozó szakemberek között arról, hogy hogyan lehet megfékezni a kutikula lemezeinek mozgását, így a nyomában járó szükségtelen göndörödést - írja a The Atlantic magazin. Az egyik módszer szerint szintetikus anyagokból egy olyan réteget kell képezni a hajszálakon, amely megakadályozza a víz bejutását. A másik, hogy a hajat természetes olajokkal, zsírokkal hidratálják, így a hajszálak kevésbé valószínű, hogy felszívják a nedvességet a levegőből. A piacon jelenleg a leghatékonyabb és legelterjedtebb szintetikus gátlóanyag a szilikon. Amerikai fodrászok tapasztalatai szerint a göndörség elleni kezelések több mint háromnegyede szilikontartalmú készítményekkel történik.
Szilikon vagy természetes összetevők?
A szilikon, akárcsak a szulfátok és parabének is, ellentmondásos anyag, hiszen ezek mind megakadályozzák vagy megnehezítik, hogy a természetes zsírok bevonják a hajszálakat vagy kondicionálókból felszívják a szükséges nedvességet. Igazság szerint tehát jobb is lenne elkerülni ezeket.
Emiatt a kozmetikai ipar a rendkívül hatékony szilikon játékban tartása érdekében olyan termékeket fejlesztett ki, amelyek kompenzálják annak hátrányait. A megfelelő samponok rendszeres időközönként történő alkalmazásával megszabadulhatunk a maradékoktól. Persze a természetes állapotot ezekkel a pro és kontra beavatkozásokkal nem lehet fenntartani. A szakemberek nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy tisztában kell lenniük a felhasználóknak az alkalmazott vegyi anyagokkal és a hajra gyakorolt hatásukkal.
Jobb tehát az egészségesebb haj megőrzése érdekében természetes anyagokat, például növényi olajokat tartalmazó termékeket használni, amelyek hidratálják a hajat és segítenek egy külső védőréteg létrehozásában is. A göndörség állapotára tehát jelentős hatást gyakorolnak azok az anyagok, amelyekkel nap mint nap kezeljük a hajunkat. Sőt, érdemes arra is gondolni, hogy nemcsak a hajkozmetikumok képesek befolyásolni a kutikula állapotát, hanem mechanikai hatások is. Ezért érdemes elkerülni a gyakori hajkefélést, illetve az sem mindegy, hogy milyen párnahuzatot használunk. A szatén például selymessége révén jobban megőrzi a hajszálak legkülső rétegének egyenletességét. Jobb tehát, ha minél kevésbé harcolunk a természettel, helyette inkább alkalmazkodnunk kell.
