Csuklás miatt még nem halt meg senki, legalábbis nincs olyan orvosi feljegyzés, amely igazolná, hogy a rekeszizom önkéntelen összerándulása az érintett exitálásához vezetett volna. A csuklást jellegzetes hang kíséri, amelyet az okoz, hogy a tüdőbe hirtelen levegő áramlik be, és a gégefedő sietve lezárul. Normális esetben a csuklás gyorsan magától megszűnik, de olykor tartós marad vagy állandósul, és orvosi beavatkozásra van szükség a megállításához.
A csuklás miatti halálozás azonban mégsem teljesen lehetetlen, de ennek érdekében nem az orvostudományt, hanem az etnológiát és a kriminalisztikát kell faggatni. Az egyik esetben egy texasi férfi a néphit szerint igen hatásos módszert akart alkalmazni barátja csuklásának megállítására. Meg akarta ijeszteni. Úgy gondolta, hogy erre legjobb megoldás, ha rálő. A kísérlet félresiklott, mert eltalálta a cimboráját, aki örökre abbahagyta a csuklást - mert a lövés megölte.
Egy másik esetet Floridában jegyzetek fel. Egy lány arról híresült el - amiről még a televíziók is hírt adtak -, hogy 2007-ben több mint egy hónapon keresztül, percenként akár 50-szer is csuklott. Csuklását az orvosok végül megállították: családja szerint azzal, hogy olyan gyógyszerekkel kezelték, amelyeket egyébként a Tourette-szindróma esetében alkalmaznak. Évekkel később "a csukló lány" részese volt egy fegyveres gyilkosságnak, amikor az interneten megismert áldozatot rablók karmai közé csalta, akik - miután az áldozat ellenállt - lelőtték. Nem világos pontosan, hogy a lány skizofréniájának és kezelésének (illetve csuklásának) köze volt-e a gyilkossághoz.
Nincs hatással az élettartamra
A csuklás nem válogat. Elérhet fiatalt és öreget, szegényt és gazdagot egyaránt. Például XII. Pius pápa hosszú időn át küzdött a csuklással, amely valószínűleg gyomorhurutjához kapcsolódott. Halálát azonban nem ez, hanem (a hivatalos verzió szerint) szívelégtelenség , más források szerint stroke okozta. De a híres utazó, Marco Polo is sokat küszködött a csuklás miatt. John F. Kennedy amerikai elnök, akit más fájdalmas kórok is gyötörtek, szintén meg kellett küzdjön a visszatérő csuklással.
A leghíresebb, mert leghosszabb csuklás egy iowai framer, Charles Osborne nevéhez kötődik, aki 1922-ben kezdett el csuklani, és csak 1990 februárjában hagyta abba - 68 év után. Nem sokkal később, 1991-ben, 97 éves korában meghalt. Ebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a Guiness-rekordert a csuklás tartotta ilyen sokáig életben.
Napjainkban a krónikus csuklást általában gyógyszeresen kezelik, de még mindig nincs véglegesen elfogadott gyógymódja. Ezzel szemben rengeteg házi praktika áll rendelkezésünkre, amelyek hatásossága erősen kétséges, de az emberek azért szorgalmasan gyakorolják, mert egyszerűbbnek tűnnek, mint orvoshoz fordulni. Georg Petroianu csukásszakértő, aki a Floridai Nemzetközi Egyetem Herbert Wertheim Orvosi Főiskolájának sejtbiológiai és gyógyszerészeti karát vezeti, egy sor módszerről tud - beleértve a tüsszögést , a hányást, a nyelv kihúzását, jég lenyelését, a szemgödörre gyakorolt nyomást, sőt a végbélmasszázst és a közösülést is -, amelyet csuklás ellen bevetnek az emberek. "Bár e módszerek közül néhány elég furcsán hangzik, végül is mind a bolygóideg stimulációjára törekednek. A bolygóideg (vagus) részt vesz a csuklás reflexében, ezért van néhány dolog, amellyel valóban érdemes próbálkozni" - állítja a professzor .
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a csuklás már több mint két napja tart, feltétlenül érdemes orvossal konzultálni - és akkor is, ha a jelenség olyan súlyos, hogy miatta étvágytalanság, alvászavar vagy légzésproblémák alakulnak ki. A legrosszabb csuklás sem tart többnyire tovább 48 óránál. Kialakulásában szerepet játszhat a szénsavas italok fogyasztása , a túl sok alkohol fogyasztása, a túl sok evés, a nagy izgalom vagy érzelmi stressz, a hirtelen hőmérsékletváltozás, a rágózás vagy a cukorkaszopogatás közben lenyelt levegő.
A hosszú távú csuklás oka azonban a bolygó- vagy a phrenicus ideg károsodása vagy irritációja, amely a rekeszizmot mozgatja. Ebben szerepük lehet a dobhártyát izgató dolgoknak, például a hallójáratba került hajnak, a nyakon lévő cisztának vagy tumornak, a refluxnak, a torokfájásnak vagy gégegyulladásnak és a központi idegrendszer rendellenességeinek is. Az idegi ingerlésen keresztül a rekeszizom rendellenes működése mögött olyan betegségek is meghúzódhatnak, mint az agyvelő- vagy agyhártyagyulladás, a szklerózis multiplex, a traumás agysérülés, az ütés, a daganatok, az emésztési rendellenességek és az irritációt okozó gyógyszerek. A hosszú távú csuklást a következők is okozhatják: alkoholizmus, érzéstelenítés, barbiturátok, cukorbetegség, elektrolit-egyensúlyhiány, vesebetegség, szteroidok, nyugtatók és egyéb kockázati tényezők, mint a mentális vagy érzelmi problémák, így a szorongás, a stressz és az izgalom.
