Egy felnőtt számára legalább napi öt adag zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által összeállított Okostányér. A legjobb, ha minden főétkezésünkben helyet kapnak különböző zöldségek, gyümölcsöket pedig főként tízóraira és uzsonnára ajánlott enni. A szakértők szerint mindebben bátran támaszkodhatunk a sokak által kedvelt smoothie-kra is, amelyek révén még színesebbé, változatosabbá tehetjük mindennapi étrendünket. Mindazonáltal a Kaliforniai Egyetem davisi kampuszának kutatói egy friss tanulmányukban arra hívják fel a figyelmet: bár számos zöldség és gyümölcs pazar alapanyag lehet egy íncsiklandó smoothie-hoz, a banánnal jobb elővigyázatosnak lenni.
Miért ne rakjunk banánt a smoothie-ba?
Az egyetem keddi közleménye szerint a kutatócsapat a flavanolok oldaláról közelítette meg a kérdést. Ezek olyan bioaktív vegyületek, amelyek számos zöldségben, gyümölcsben és fűszerben természetes módon megtalálhatók, és amelyek jótékony hatással bírnak a szív- és érrendszerre, vagy éppen a kognitív egészségre. A többi között remek forrásuk az alma, körte, áfonya, szeder, szőlő és kakaó – ezek pedig egyszersmind gyakran visszaköszönnek a smoothiereceptekben is. Csakhogy a flavanolok felszívódását nagyban befolyásolja egy enzim, a polifenol-oxidáz, amely szintén számos zöldségben és gyümölcsben előfordul különböző mértékben. Ha például felvágunk egy almát, vagy meghámozunk egy banánt, hamar bebarnul a húsa. Ennek oka az említett gyümölcsök magas enzimtartalma, amely a levegővel érintkezve kiváltja a jellegzetes elszíneződést. A davisi kutatók arra voltak tehát kíváncsiak, hogy miként befolyásolja a smoothie-kkal bevitt flavanolok felszívódását és hasznosulását a szervezetben a recept pontos összetétele.
A kérdés megválaszolásához megszerveztek egy kísérletet, amelynek résztvevői előbb banánnal, majd bogyós gyümölcsökkel készült smoothie-t fogyasztottak, illetve kontrollként kapszulás formában, étrend-kiegészítőként is bevettek flavanolokat. Az önkéntesektől vett vér- és vizeletminták laboratóriumi elemzéséből aztán kirajzolódott, hogy a banános smoothie fogyasztása után átlagosan 84 százalékkal kevesebb flavanol szívódott fel, mint a másik két esetben. Dr. Javier Ottaviani biokémikus, a tanulmány vezető szerzője az eredmények kapcsán azt javasolja, hogy smoothiekészítés során érdemes a magas flavanoltartalmú gyümölcsöket, például a bogyós gyümölcsöket elsősorban olyan összetevőkkel párosítani, amelyekben az említett enzim aktivitása kevésbé intenzív, mint a banánban. Így jó választás lehet akár az ananász, a narancs, a mangó vagy a natúr joghurt is.
A szakember ezenkívül rámutat, hogy a banánt sem kell teljes mértékben száműzni a konyhából, elvégre egy sok szempontból nagyon jó összetételű élelmiszerről van szó. Ehetjük nyersen, sőt, smoothie is készülhet belőle. Utóbbi esetben viszont nem érdemes magas flavanoltartalmú összetevőkkel társítani.
