Eddig hazudtak nekünk a zsírról?

Az elmúlt 30 évben tévesen tájékoztathattak minket a zsírokról? Az 1983-ban közéadott ajánlás szerint energiabevitelünk legfeljebb 30 százaléka lehet zsír, de kutatók szerint ennek az ajánlásnak nincs tudományos alapja.

Brit kutatók állítása szerint az elmúlt 30 évben a dietetikusok tévesen tájékoztattak minket a zsíros ételek fogyasztásáról. Hibásan állították például, hogy kerülnünk kellene a vajat vagy a sajtféléket. Az állításuknak ugyanis nem volt tudományos magyarázata, tehát ezeket az ajánlásokat nem kellett volna megalapozatlanul, több tízmillió ember elé tárni.

A zsírokat általában olyan egészségtelen dolgoknak képzeljük el, amelyeknek leginkább az elhízást köszönhetjük. Az igazság azonban az, hogy számos, kifejezetten fontos funkciót látnak el szervezetünkben, ahol az egyik legfontosabb energiaszolgáltatók. Olvassa el, Mely zsírok egészségesek, és melyek kevésbé? című cikkünket! A szóban forgó ajánlás, amelyet 1983-ban vezették be Angliában és hat évre rá Amerikában, azt állította: energiabevitelünk legfeljebb 30 százaléka lehet zsír, a telített zsírok pedig ennek csak egyharmadát tehetik ki.

A kutatók szerint ezen ajánlásnak semmilyen tudományos kísérleten alapuló bizonyítéka nincs. Nem a telített zsírsavakat kellett volna démonizálni, amikor ezen ajánlásban például nem is szerepelnek a szénhidrátok, amelyek bizonyítottan felelősek az elhízásért.

Az Open Heart szaklapban megjelent, bíráló hangvételű kutatás szerint érthetetlen, hogy hogyan lehetett 220 millió amerikai és 56 millió brit állampolgár étkezését ennyire tévesen befolyásolni. Alapvető probléma, hogy be sem kellett volna vezetni semmilyen megalapozatlan javaslatot, ajánlást.

Hibásan állították, hogy kerülnünk kellene a zsíros ételeket, például a sajtféléket

A szaklapban mindez Rahul Bahl, a Royal Berkshire NHS Foundation Trust szakértőjének véleményével jelent meg. Bahl figyelmeztetett arra, hogy a közegészségügyi ajánlásokban olyan mértékben próbáljuk elkerülni a telített zsírokat, hogy az más kockázati tényezőkről, például a szénhidrátokról elvonja a figyelmet. Nem lenne szabad tévképzeteket, más tévképzetekkel helyettesíteni. Mindezek mellett Dr. Alison Tedstone, a Public Health England egészségügyi szervezet vezető dietetikusa megjegyezte: a tanulmány az 1980-as évek előtti helyzetre fókuszál, amikor még nem voltunk a telített koleszterolszintünket , ez pedig növeli a szívrohamra esélyét.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
testszag
6 szag, amellyel a test jelzi a betegséget – Ha ezt érzed, irány az orvos!
alvásigény
Életkorod alapján ennyit kellene aludnod naponta
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +29 °C
Minimum: +14 °C

Az ország döntő részén derült lesz az ég, kisebb felhősebb időszakok, illetve körzetek fordulhatnak csak elő hajnalban. Csapadék nem lesz. Gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 11 és 17 fok között alakul, de a szélvédett, hidegre hajlamos helyeken ennél több fokkal alacsonyabb, míg a nagyobb városokban, vízpartok közelében, valamint a magasabban fekvő helyeken pár fokkal magasabb értékeket is mérhetünk. Kedden már nem érvényesül fronthatás, anticiklon határozza meg időjárásunkat.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.