Eddig hazudtak nekünk a zsírról?

Az elmúlt 30 évben tévesen tájékoztathattak minket a zsírokról? Az 1983-ban közéadott ajánlás szerint energiabevitelünk legfeljebb 30 százaléka lehet zsír, de kutatók szerint ennek az ajánlásnak nincs tudományos alapja.

Brit kutatók állítása szerint az elmúlt 30 évben a dietetikusok tévesen tájékoztattak minket a zsíros ételek fogyasztásáról. Hibásan állították például, hogy kerülnünk kellene a vajat vagy a sajtféléket. Az állításuknak ugyanis nem volt tudományos magyarázata, tehát ezeket az ajánlásokat nem kellett volna megalapozatlanul, több tízmillió ember elé tárni.

A zsírokat általában olyan egészségtelen dolgoknak képzeljük el, amelyeknek leginkább az elhízást köszönhetjük. Az igazság azonban az, hogy számos, kifejezetten fontos funkciót látnak el szervezetünkben, ahol az egyik legfontosabb energiaszolgáltatók. Olvassa el, Mely zsírok egészségesek, és melyek kevésbé? című cikkünket! A szóban forgó ajánlás, amelyet 1983-ban vezették be Angliában és hat évre rá Amerikában, azt állította: energiabevitelünk legfeljebb 30 százaléka lehet zsír, a telített zsírok pedig ennek csak egyharmadát tehetik ki.

A kutatók szerint ezen ajánlásnak semmilyen tudományos kísérleten alapuló bizonyítéka nincs. Nem a telített zsírsavakat kellett volna démonizálni, amikor ezen ajánlásban például nem is szerepelnek a szénhidrátok, amelyek bizonyítottan felelősek az elhízásért.

Az Open Heart szaklapban megjelent, bíráló hangvételű kutatás szerint érthetetlen, hogy hogyan lehetett 220 millió amerikai és 56 millió brit állampolgár étkezését ennyire tévesen befolyásolni. Alapvető probléma, hogy be sem kellett volna vezetni semmilyen megalapozatlan javaslatot, ajánlást.

Hibásan állították, hogy kerülnünk kellene a zsíros ételeket, például a sajtféléket

A szaklapban mindez Rahul Bahl, a Royal Berkshire NHS Foundation Trust szakértőjének véleményével jelent meg. Bahl figyelmeztetett arra, hogy a közegészségügyi ajánlásokban olyan mértékben próbáljuk elkerülni a telített zsírokat, hogy az más kockázati tényezőkről, például a szénhidrátokról elvonja a figyelmet. Nem lenne szabad tévképzeteket, más tévképzetekkel helyettesíteni. Mindezek mellett Dr. Alison Tedstone, a Public Health England egészségügyi szervezet vezető dietetikusa megjegyezte: a tanulmány az 1980-as évek előtti helyzetre fókuszál, amikor még nem voltunk a telített koleszterolszintünket , ez pedig növeli a szívrohamra esélyét.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Emelkedik a TB összege – kiderült, mennyit kell fizetni januártól
betegségtünetek
5 apró tünet, amely a háziorvos szerint nagy bajt jelezhet – Nem szabad halogatni a kivizsgálást
zabkása
Nem mindegy, mikor esszük a zabkását a nap folyamán – Ez az ideális időpont
Ez az ital a legjobb a vérnyomás csökkentésére – Így idd a dietetikusok szerint
Karfiolszerű elváltozás odalent: ez okozza – Erősen fertőző lehet a bőrtünet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +14 °C
Minimum: +2 °C

Hazánk nagyobb részén derült vagy gyengén felhős, napos idő várható, a keleti harmadban ugyanakkor késő délutánig még erősen felhős, borult körzetek és időszakok is előfordulhatnak, de csapadék ott sem valószínű. Az északias szelet az ország keleti felén élénk, néhol olykor erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 16 fok között várható. Késő estére 3 és 9 fok közé hűl le a levegő. Kedden már nem érvényesül fronthatás, kedvező lesz az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
7 kérdés, amelyből kiderül, mennyire ismered tested reakcióit – Libarbőrtől a ragadós ásításig Testünk néha egészen váratlan dolgokat művel, és a magyarázat nem mindig az, amire elsőre gondolnánk. Vajon te tudod, mi miért történik?
kvíz
Sokat tudsz az egészségről, ha ez a 6 kérdés nem okoz gondot – Teszteld a tudásod kvízünkben! Vajon mennyire vagy képben a saját egészségeddel? Töltsd ki kvízünket, és kiderül!