Egy kis gyógynövény-történet

A növények ősidők óta fontos szerepet játszanak az emberiség életében, táplálásában és gyógyításában. A gyógynövényekkel - hatóanyagaik révén jótékony hatást fejtenek ki az emberi szervezetre - történő gyógyítás gyakorlatilag egyidős az emberiséggel.

Az ősember halászatból, vadászatból és gyűjtögetésből tartotta fenn önmagát. A gyűjtögetés során rengeteg növényt, magvat, bogyót, termést gyűjtött, és ezeket különbözőképpen használta, mely során rengeteg tapasztalatot szerezett.
A felhalmozott tapasztalat során rájöttek, hogy a növényekkel nem csak táplálkozhatnak, hanem gyógyíthatnak is. Az évezredes tudás generációról generációra szállt, miközben formálódott, bővült.

Az ókori Egyiptom csodái

A gyógynövények felhasználásáról az egyik legrégebbi írásos emlék az egyiptomi Ebers-féle papirusztekercs, amely Kr.e. 1534-ben készült, és egy múmia lába között találták (Az eredeti példányt az érdeklődők a lipcsei egyetem könyvtárában tekinthetik meg).
A papirusz 20 méter hosszú és 30 cm széles tekercs: 877 leírás található benne betegségekről és tünetekről, továbbá több száz gyógynövényt és a természetben fellelhető anyagot említ.
Már az ókori Egyiptomban is komolyan vették az egészséget: a fáraók egészségi állapotáért egyidejűleg több orvos is felelős volt. A gyógyítás istene Serapis volt, a gyógykezeléseket pedig templomokban végezték.
A piramisokat építő munkások gyógynövényeket is kaptak a mindennapi étkezések mellé, hogy megvédje őket a fertőzésektől, járványoktól.

...és Hellászban...

Hippokratesz (Kr. e. 460-377), az "orvostudomány atyja" a görög Kósz szigeten született. Apja Hérakleidész már gyermekkorától orvosnak szánta fiát, és neveltetését is e célnak vetette alá.
Népszerű és híres könyvében, a Corpus Hippocratiumban több mint 200 gyógynövényt írt le. A különféle betegségeket az emberi létezés természetes velejárójának tartotta, melyek viszont megfelelő készítményekkel gyógyíthatók.
Arisztotelész (Kr. e. 384 -322) szintén készített gyógynövényeket tartalmazó könyvet.
Marcus Aurelius császár elismert orvosa, Claudius Galenus (129-199) pedig részletesen taglalt többkötetes gyógynövény könyveket alkotott.
A Perihülész iatrikész könyv - az ókor egyik legértékesebb munkája - Dioszkoridész Pedaniosz (i. sz. 40-90) nevéhez fűződik, amelyben rendszerezte a gyógynövényeket, olajokat és az ásványi gyógyszereket.
Aszklépiosz, Apollón és Korónisz fia, a gyógyítás és az orvostudomány istene volt a görög mitológiában.
A rómaiak gyógyhatású szerei túlnyomórészt növényi eredetűek voltak. A kenőcsöket és gyógyszereket főleg fokhagymából, rozmaringból, édesköményből és más gyógynövényekből állították elő.
Idősebb Plinius, római természettudós igen komoly műve a 37 kötetes Naturalis historia (A természet históriája). E páratlan enciklopédia több száz gyógynövényt ír le, és emellett betekintést kaphatunk az ókori görögök és a római hétköznapok életébe és táplálkozási szokásaiba.
Az ókori rómaiak sokféle zöldséget és salátát ettek - konyhakertészetük igen fejlett volt -, de Görögországban is kedvelték a zöldségeket: a görögök saját magukat "levélevőknek" nevezték.

A középkor tényleg sötét volt?

A középkorban a betegeket kitaszították a társadalomból, mert a betegséget isten büntetésének tartották. A gyógyítás általában a szerzetesek és apácák irányításával a kolostorokban zajlott. Ők voltak azok, akik a kolostorok kertjeiben gyógynövényeket termeltek és feljegyezéseket készítettek a növényekről.
Mesékben és mondákban gyakran találkozunk olyan füves- és javasasszonyokkal, akiket a népnyelv sokszor boszorkányoknak nevezett. Ők olyan növényeket szedtek és gyűjtötték, melyeknek hatásait jól ismerték, és ezekkel segítettek az emberek bajain.
A német "Hexe" vagyis boszorkány az ófelnémet (althochdeutsch) "Hagazussa" szóból ered, ami "bozóton ücsörgő, üldögélőt" jelent.
A boszorkányüldözés a régi időkben azért alakult ki, mert tudásukat misztikumként, földöntúli erőként fogták fel.
A Szent Benedek által alapított bencés szerzetesrend viszont nagy figyelmet szentelt a betegek gyógyításának.
A kolostorokban lassan megindult a gyógyítással és ápolással foglalkozó szerzetesek oktatása. Ennek keretében a kolostorokban a kultúrnövények mellett egyre több gyógynövénnyel is foglalkoztak.
Bingeni Szent Hildegard (1098-1179) főapátnőt sok beteg kereste föl kérdéseivel és bajaival rupertsbergi kolostorában. Messze híre ment, hogy a kolostor kertjében számos tenyésztenek, és falai között gyógyszertár működik, ahol kenetek, teák és gyógycseppek készülnek.
A főapátnő, aki azt vallotta, hogy nem csak a beteg szervet, hanem az egész testet kell gyógyítani, még Barbarossa Frigyesnek is adott egészségügyi tanácsokat. Természettudományos könyvet is írt, melyben sok gyógynövény gyógyító hatását fejtette ki részletesen.
A modern gyógynövénygyógyászat alapjait kétségtelenül a svájci Paracelsus (1493-1541), orvos-gyógyszerész rakta le a középkorban.
Egész életét a tanulásnak és az orvoslásnak szentelte. Tanulmányai végeztével vándororvosként bejárta az öreg kontinenst. Később Herbarius című könyvében gyógynövényeket írt le, és ő volt az első tudós, akinek sikerült növényi alkoholos kivonatot, vagyis tinktúrát előállítania.

Hasonlót a hasonlóval

A homeopátia atyja Samuel Hahnemann (1755-1843) orvos kutatómunkája során a következő alapfogalmat határozta meg: hasonlót a hasonlóval kell gyógyítani (similia similibus curantur). E módszer két axiómán alapult. Az egyik, hogy a gyógyszer beszedése egészséges embernél hasonló tüneteket okoz, mint a betegségé, a másik, hogy a hasonlót a hozzá hasonlóval lehet gyógyítani. Ebből következik, hogy betegség esetén a betegnek olyan szereket kell adni, ami az egészséges embernél a hasonló betegség tüneteit adnák. Az alkati szerek a gyógynövények hatóanyagaiból készülnek.
A fitoterápia a homeopátia része, ahol figyelni kell a megfelelő homeopátiás szer alkalmazására és annak hígítási arányára. A homeopátia külön tudományág, amelynek ismerete nélkül nem szabad öngyógyításba kezdeni.

Régi idők praktikái

Nagyanyáink még jól tudták, hogy megfázásra, fejfájásra, lázra, köhögésre, sérülésekre milyen természetadta gyógyírhez nyúljanak a bajok enyhítésére. Nekik még megvoltak a jól bevált házi-receptjeik (példáula a kamilla, a borsmenta vagy a hársfa virágzata mind a mai napig elismert háziszerek), amelyek valósággal féltve őrzött kincsek voltak. Alkalmazásuk, ismeretük apáról fiúra szállt.
A természetes anyagokkal történő gyógyítást, kezelést ezt követően felváltották és kiszorították a törzskönyvezett gyógyszerek. Az utóbbi időben azonban ismét visszanyeri létjogosultságát a tudományos alapokra helyezett fitoterápia (gyógynövénygyógyászat), és egyre többen fordulnak a természet kincsei felé.
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+11, +16 °C
Minimum:
+1, +6 °C

Hazánkban szombaton délelőtt eleinte még lesznek ködös és felhősebb tájak is, de ezek megszűnését követően országszerte napos időre készülhetünk.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag