Miért hízunk most jobban, mint 1980-ban?

Harminc évvel ezelőtt az emberek többet ettek, kevesebbet mozogtak, mégis kevésbé voltak hajlamosak az elhízásra, mint manapság - derült ki egy kutatásból, amiről a The Telegraph számolt be.

Egy átlagos felnőttnek ma kevesebbet kell ennie és többet kell mozognia ahhoz, hogy fogyjon, mint annak, aki az 1980-as években kezdett diétázni. Ez abból a vizsgálatból derült ki, amelyben a bevitt kalóriák számát és a testmozgás mennyiségét hasonlították össze különböző időpontokban. Ugyanannyi BMI-vel (testtömegindexszel) rendelkeztek, mint 1988-ban.

A kutatást a torontói York University munkatársai végezték, munkájuk azt bizonyítja, hogy az étrenden és a fizikai aktivitás mennyiségén kívül még más tényezők is szerepet játszanak a BMI alakításában, és ezek a tényezők időről időre változhatnak.

40-50 év felett az egykor irigyelt alkatú hölgyeket is kiboríthatja az utálatos úszógumi, vagy a ledolgozhatatlan "lovaglónadrág". Jó hír, hogy ezekre a makacs zsírpárnákra is van már hatékony megoldás! Kattintson! „Az eredményeink azt mutatják, hogy egy mai negyvenévesnek kevesebbet lehet enni, és többet kell mozogni ahhoz, hogy ne hízzon el, mint annak, aki 1971-ben volt negyvenéves. Az azonos mennyiséget evő és mozgó emberek 2008-ban 10 százalékkal súlyosabbak voltak, mint 1971-ben. Szintén azonos fogyasztás és mozgás mellett az emberek 2006-ban 5 százalékkal voltak súlyosabbak, mint 1981-ben.

Régen még elhízni is jobb volt...

„A testsúly kordában tartása tehát jóval komplexebb feladat, mint pusztán a kalóriabevitel és fogyasztás egyensúlyban tartása” – mondta el a vizsgálat egyik munkatársa. Úgy tűnik, hogy az elhízás megakadályozásában nem hatékony az a módszer, hogy kevesebbet eszünk, és többet sportolunk.

Az életmód és a környezet hatása szintén hat a testtömegre – fontosak lehetnek ebben a gyógyszerszedési szokások, a genetika, az evés ideje és a stressz mértéke is.

Az adatok közel 36400 amerikai felnőtt 1971-es és 2008-as vizsgálatából származtak, illetve 14419 személy 1971-es és 2006-os mozgásra vonatkozó adatait vették figyelembe. A tanulmány az Obesity Research and Clinical Practice című szaklapban jelent meg.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

betegségtünetek
5 apró tünet, amely a háziorvos szerint nagy bajt jelezhet – Nem szabad halogatni a kivizsgálást
zabkása
Nem mindegy, mikor esszük a zabkását a nap folyamán – Ez az ideális időpont
4 korai tünet, amely szívinfarktust jelezhet – Napokkal korábban figyelmeztethetnek
Ez az ital a legjobb a vérnyomás csökkentésére – Így idd a dietetikusok szerint
agy egészsége
Agyi hanyatlás ellen: 5 mindennapi szokás, amelyet a neurológusok is ajánlanak
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15 °C
Minimum: +1 °C

A Nyugat-Dunántúlon felhős idő várható, miközben délkelet felől - főként hazánk keleti felén - egyre többfelé befelhősödhet az ég. A köztes területen jellemzően derült vagy gyengén felhős idő valószínű pára- és ködfoltokkal. A Nyugat-Dunántúlon néhol gyenge eső, keleten elvétve zápor előfordulhat. A légmozgás általában gyenge vagy mérsékelt lesz, de északnyugaton és a Bodrogközben elkezd megélénkülni az északias szél.Késő estére általában 3 és 10 fok közé hűl le a levegő.A legalacsonyabb éjszaki hőmérséklet nagyrészt 1 és 9 fok között alakul, de a szélvédett, kevésbé felhős hidegre hajlamos helyeken gyengén fagyhat. Továbbra sem érvényesül fronthatás, anticiklon határozza meg az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
7 kérdésből kiderül, mennyire értesz az orvosok nyelvén – Nem mindenki megy át a teszten TSH-tól a PSA-ig – vajon tudod, mit jelentenek a leggyakoribb orvosi rövidítések? Teszteld az ismereteid kvízünkkel, és derítsd ki, hány kérdésre tudod a helyes választ!
kvíz
7 kérdés, amelyből kiderül, mennyire ismered tested reakcióit – Libarbőrtől a ragadós ásításig Testünk néha egészen váratlan dolgokat művel, és a magyarázat nem mindig az, amire elsőre gondolnánk. Vajon te tudod, mi miért történik?