Miért hízunk most jobban, mint 1980-ban?

Egy átlagos felnőttnek ma kevesebbet kell ennie és többet kell mozognia ahhoz, hogy fogyjon, mint annak, aki az 1980-as években kezdett diétázni. Ez abból a vizsgálatból derült ki, amelyben a bevitt kalóriák számát és a testmozgás mennyiségét hasonlították össze különböző időpontokban. Ugyanannyi BMI-vel (testtömegindexszel) rendelkeztek, mint 1988-ban.

A kutatást a torontói York University munkatársai végezték, munkájuk azt bizonyítja, hogy az étrenden és a fizikai aktivitás mennyiségén kívül még más tényezők is szerepet játszanak a BMI alakításában, és ezek a tényezők időről időre változhatnak.

40-50 év felett az egykor irigyelt alkatú hölgyeket is kiboríthatja az utálatos úszógumi, vagy a ledolgozhatatlan "lovaglónadrág". Jó hír, hogy ezekre a makacs zsírpárnákra is van már hatékony megoldás! Kattintson! „Az eredményeink azt mutatják, hogy egy mai negyvenévesnek kevesebbet lehet enni, és többet kell mozogni ahhoz, hogy ne hízzon el, mint annak, aki 1971-ben volt negyvenéves. Az azonos mennyiséget evő és mozgó emberek 2008-ban 10 százalékkal súlyosabbak voltak, mint 1971-ben. Szintén azonos fogyasztás és mozgás mellett az emberek 2006-ban 5 százalékkal voltak súlyosabbak, mint 1981-ben.

„A testsúly kordában tartása tehát jóval komplexebb feladat, mint pusztán a kalóriabevitel és fogyasztás egyensúlyban tartása” – mondta el a vizsgálat egyik munkatársa. Úgy tűnik, hogy az elhízás megakadályozásában nem hatékony az a módszer, hogy kevesebbet eszünk, és többet sportolunk.

Az életmód és a környezet hatása szintén hat a testtömegre – fontosak lehetnek ebben a gyógyszerszedési szokások, a genetika, az evés ideje és a stressz mértéke is.

Az adatok közel 36400 amerikai felnőtt 1971-es és 2008-as vizsgálatából származtak, illetve 14419 személy 1971-es és 2006-os mozgásra vonatkozó adatait vették figyelembe. A tanulmány az Obesity Research and Clinical Practice című szaklapban jelent meg.