Miért hízunk most jobban, mint 1980-ban?

Harminc évvel ezelőtt az emberek többet ettek, kevesebbet mozogtak, mégis kevésbé voltak hajlamosak az elhízásra, mint manapság - derült ki egy kutatásból, amiről a The Telegraph számolt be.

Egy átlagos felnőttnek ma kevesebbet kell ennie és többet kell mozognia ahhoz, hogy fogyjon, mint annak, aki az 1980-as években kezdett diétázni. Ez abból a vizsgálatból derült ki, amelyben a bevitt kalóriák számát és a testmozgás mennyiségét hasonlították össze különböző időpontokban. Ugyanannyi BMI-vel (testtömegindexszel) rendelkeztek, mint 1988-ban.

A kutatást a torontói York University munkatársai végezték, munkájuk azt bizonyítja, hogy az étrenden és a fizikai aktivitás mennyiségén kívül még más tényezők is szerepet játszanak a BMI alakításában, és ezek a tényezők időről időre változhatnak.

40-50 év felett az egykor irigyelt alkatú hölgyeket is kiboríthatja az utálatos úszógumi, vagy a ledolgozhatatlan "lovaglónadrág". Jó hír, hogy ezekre a makacs zsírpárnákra is van már hatékony megoldás! Kattintson! „Az eredményeink azt mutatják, hogy egy mai negyvenévesnek kevesebbet lehet enni, és többet kell mozogni ahhoz, hogy ne hízzon el, mint annak, aki 1971-ben volt negyvenéves. Az azonos mennyiséget evő és mozgó emberek 2008-ban 10 százalékkal súlyosabbak voltak, mint 1971-ben. Szintén azonos fogyasztás és mozgás mellett az emberek 2006-ban 5 százalékkal voltak súlyosabbak, mint 1981-ben.

Régen még elhízni is jobb volt...

„A testsúly kordában tartása tehát jóval komplexebb feladat, mint pusztán a kalóriabevitel és fogyasztás egyensúlyban tartása” – mondta el a vizsgálat egyik munkatársa. Úgy tűnik, hogy az elhízás megakadályozásában nem hatékony az a módszer, hogy kevesebbet eszünk, és többet sportolunk.

Az életmód és a környezet hatása szintén hat a testtömegre – fontosak lehetnek ebben a gyógyszerszedési szokások, a genetika, az evés ideje és a stressz mértéke is.

Az adatok közel 36400 amerikai felnőtt 1971-es és 2008-as vizsgálatából származtak, illetve 14419 személy 1971-es és 2006-os mozgásra vonatkozó adatait vették figyelembe. A tanulmány az Obesity Research and Clinical Practice című szaklapban jelent meg.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

magnézium szedése
Magnézium: mikor vegyük be, hogy nyugodtan aludjunk tőle? Szakértő elárulta a titkot
magyar egészségügy
Hegedűs Zsolt elárulta az első reformot – Nagy változások lesznek az egészségügyben
Szellemszéklet: mit jelent pontosan? – Ezt üzeni vele a szervezet
Itt látszik a laborleleteden, ha már károsodott a veséd
fogyás
Diétaelmélet: mikor és mitől indul be a fogyás?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15 °C
Minimum: +5 °C

A délnyugati határ mentén napközben vékonyodik, és déli irányba levonul a felhőzet. Máshol többnyire napos idő várható fátyol- és gomolyfelhőkkel, de a gomolyok időszakosan jobban összeállhatnak. Kisebb eső, zápor főképp a délnyugati határ mentén előfordulhat, másutt kicsi a csapadék esélye. Erős, estétől néhol akár viharos lökések is kísérhetik az északkeleti szelet.A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 18 fok között várható. Késő estére 6 és 13 fok közé csökken a hőmérséklet. Gyenge fronthatás érvényesül, ami elsősorban a hidegfrontra érzékenyeket viselheti meg.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Pattanásra fogkrém: hasznos vagy árt? – Itt a nagy bőrápolási kvíz! A bőrápolással kapcsolatban rengeteg tévhit kering, amelyek akár árthatnak is a bőrünknek. Mutatjuk, mi ezekből az igazság.
kvíz
Kvíz: az UV-sugárzás a felhőkön is áthatol. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A napsugárzás egyszerre nélkülözhetetlen és veszélyes: szükségünk van rá a D-vitamin-termeléshez, ugyanakkor komoly egészségügyi kockázatokat is hordozhat. Kvízünkből megtudhatod azt is, milyen tévhitek élnek vele kapcsolatban az emberek fejében.