A gyors fogyás érdekében sokan drasztikus megoldásokat választanak, például drámai mértékben korlátozzák az elfogyasztott kalóriákat. A bevitt kalória túlzott mérséklése során azonban nem zsírt, hanem izmot veszítünk, ami gyengeséghez és erőtlenséghez vezet. Mindez a napi munkavégzést is negatívan befolyásolja. Érdemes tehát az egészséges ütemű, lassabb fogyást választani, ami életmódváltás részeként hosszabb távon is fenntartható – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem.
„Orvosi szempontból ideális testtömegnek azt tekintjük, amely mellett a legkisebb – az elhízásból eredő – egészségkárosodás veszélye. Az egészséges tartomány meghatározásakor nem elég pusztán a magasság és testsúly arányán alapuló testtömegindexre (BMI) hagyatkozni – hiszen ez nem tesz különbséget a zsír- és az izom tömege között –, hanem célszerű a testösszetételt meghatározni és a rizikótényezőket is felmérni” – ismertette Horváth Zoltánné, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék főiskolai tanára.
Egy hét alatt csak ennyit szabad fogyni
A nemzetközileg is elfogadott ajánlások szerint a lassabb ütemű, heti 0,5-1 kilogrammos fogyás tekinthető egészségesnek. Ekkor van ugyanis esély arra, hogy nem az izmot építjük le, hanem valóban a zsírt csökkentjük. Egy kilogramm testtömeg elvesztése nagyjából 7000 kalóriadeficitet igényel. Ezt elérhetjük diétával – napi 500-700 kalória megvonásával –, vagy akár aktív mozgással is. A fizikai aktivitás segíti a súlytartást, de önmagában – vagyis az étkezési szokások megváltoztatása nélkül – kicsi a szerepe a súlyvesztésben.
A túl szigorú diéta és agyors fogyás együtt jár az izomtömegvesztéssel, emiatt nemcsak gyengének és erőtlennek érezhetik magukat az érintettek, hanem a szív- és légzőizomban is erőcsökkenés léphet fel. Ez a krónikus betegeknél különösen nagy kockázatot jelent – mutatott rá a dietetikus. A drasztikus fogyókúrák a szervezet elektrolitháztartását, vagyis az ásványianyag-egyensúlyát is felboríthatják, és súlyos esetben akár hirtelen szívmegállás is bekövetkezhet.
„Az ősemberek esetében hosszabb éhezési periódusokat rövidebb táplálkozási időszakok követtek, genetikailag tehát arra vagyunk kódolva, hogy ha táplálékhoz jut a szervezetünk, akkor a felesleget raktározza el, mert nem lehet tudni, mikor fog újra élelemhez jutni. Ezt a genetikai kódot azonban felül kell írni, hiszen manapság már készen, előttünk van az étel. Ha éhezünk, az alapanyagcserénk lelassul, és kevesebb energia is elég a szervezet működéséhez. Emiatt a kevesebbtől is hízni fogunk, ez vezet a jojó effektushoz” – magyarázta a szakember, aki egyébként azt tartja igazán veszélyesnek, ha valaki a drasztikus fogyókúra abbahagyását követően visszatér a korábbi rossz szokásaihoz, ami az elhízást kialakította.
Ne üljünk fel a divathullámokra
„A divatfogyókúrák legnagyobb kockázatát abban látom, hogy ezek hosszú távon nem fenntarthatóak. Az érintettek sikerélmény hiányában többféle diétát is kipróbálnak, és emiatt annyira felborul az anyagcseréjük, hogy azt már szinte lehetetlen helyreállítani. Azt javaslom, hogy ne néhány hét alatt akarják a hosszú évek alatt felszedett kilókat leadni, hanem legyen türelmük lassú ütemben, az életmódba apró változtatásokat beépítve, fenntartható fogyást elérni” – emelte ki Horváth Zoltánné.
A szakember kitért arra is, hogy már a megnövekedett testtömeg tíz százalékának elvesztése is pozitív hozadékkal jár: javítja a szívműködést, a vérnyomást és a vérzsírértéket is. Hozzátette, minden fogyni vágyónak javasolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlását, az Okostányért, amely ellenőrzött, megbízható információkat és recepteket is tartalmazva ad támpontot az egészséges ütemű súlyvesztéshez.
