Közismert tény, hogy a szokások makacs dolgok. Elhagyni egy kialakult és megerősödött szokást nagyon nehéz, de kialakítani egy új szokást szintén nem könnyű. Ennek az az oka, hogy a szokást legerősebben maga a "szokás" táplálja, vagyis a következetes rendszerességgel végzett ismétlés. Minél többször és minél következetesebben ismétlünk egy cselekvést, annál nagyobb valószínűséggel válik automatikus, alkalmankénti döntést már nem igénylő szokássá, és annál nehezebb elhagyni is azt. Ezért nagyon fontos, hogy milyen szokásokat alakítunk ki gyermekkorban. Ezért kérdezzük meg akár több ezerszer is gyerekeinktől, hogy "Mostál már fogat?" mindaddig, míg ez a automatikus cselekvéssé nem válik számára.
A fogak egészségének megóvása érdekében több hasznos szájhigiéniás szokást alakíthatunk ki gyermekeinknél.
A legfontosabb: a fogmosás szokása
Az első és legfontosabb feladat a naponta minimum kétszeri fogmosás "bevésése" a napi rutinba. Ezt már első fogacskák kibújása után azonnal el is kezdhetjük. Ebben a korban egyébként is jelentős szerepe van egy következetesen betartott napirendnek, hiszen a gyermek számára biztonságot ad, hogy tudja mikor, mi fog történni, s azáltal, hogy ismeri az események sorrendjét, könnyebben alkalmazkodik azokhoz. Így alakulnak ki a saját szokásai, rutinjai. Tehát nagyon fontos, hogy a fogmosás rutinját már ebben a korban beépítsük a napirendjébe, a saját szokásai közé. Például este vacsora után fürdés, fogmosás, mese és alvás következik. Ha ezt nagyon következetesen betartjuk, lehet, hogy néha próbál alkudozni azon, hogy egy vagy két mesét szeretne meghallgatni, de biztos, hogy nem jut eszébe, hogy a mese után még vacsorázzon, vagy a vacsora után kihagyja a fogmosást.
A második feladatunk, az önálló és helyes technikával végzett fogmosás szokásának kialakítása. Óvodáskorban tudatosan tanítanunk kell a helyes fogmosási technikát. Hogy milyen hosszan, milyen erősen, milyen mozdulatokkal mossuk a fogunkat – bizony ez is szokás kérdése. A helyes mozdulatok rögzítésének sikeressége itt is a következetes ismétlésen múlik. (Egy fárasztó kirándulós nap végén se legyünk kevésbé alaposak!) A mozdulatsor rögzítését segítheti, ha valamilyen mondókához kötjük a sorrendet vagy ismétlésszámot.
A következetesség mellett fontos kiemelnünk a szülők, nevelők személyes példamutatását is. A kisgyermek ebben a korban leginkább modellkövetéssel tanul. A fogmosás rutinja és helyes módja akkor épül be legkönnyebben a gyerek szokásrepertoárjába, ha anyával, apával rendszeresen együtt mos fogat, ha látja, ők hogyan csinálják. A modellkövetés egyik jellegzetes negatív példája az a sok családnál megfigyelhető jelenség, hogy az óvodás korú gyerek az óvodában még rendszeresen mos fogat ebéd után is, hétvégén otthon azonban már nem. Ennek az oka éppen az, hogy a szülők többsége sem szokott délben fogat mosni, mert már leszokott róla.
Rágózni jó szokás!
Ahogy az előbb már említettük, a legtöbb iskolás - ahogy a legtöbb felnőtt is - a körülmények nyomására elhagyja az ebéd utáni fogmosást, illetve a főétkezések között is nassol. Fogaink megóvása érdekében azonban nagyon fontos a száj egészséges PH értékének egyensúlyban tartása, amit a cukros nassolnivalók, de egy savasabb gyümölcs - például egy alma - elfogyasztása is felborít. Az egyensúly visszaállítását hatékonyan segíti elő az étkezések után fogyasztott cukormentes rágógumi.
Tehát iskoláskorú gyermekeinket érdemes rászoktatni a kulturált és biztonságos rágózás szokására. Ebben is fontos a szülők személyes példamutatása, és kezdeményező szerepe. Ne várjuk meg, amíg kéri a gyerek, hanem kínáljuk meg vele. Lássa, hogy nálunk is mindig van, és lehetőleg lásson minket is rágózni. Fontos kiemelni azt is, hogy ebben a korban az összefüggések, az okok elmagyarázása is segíti egy-egy szokás beépülését. Miért fontos a száj állandó PH értéke? Hogy segít ebben a cukormentes rágó? Miért fontos, hogy cukormentes legyen? Miért nem szaladgálunk-ugrálunk-beszélünk rágóval a szánkban? Mikor és hol nem illik rágózni? Beszéljünk ezekről a kérdésekről! És ha kell, beszéljünk arról is, miért tiltják egyes helyeken (pl. balesetveszély), vagy miért nézi esetleg rosszallóan a nagymama a rágózást (régi sztereotípiák). Természetesen mindezt a gyermek adott korának megfelelően.
Fogászati ellenőrzés, mint szokás. Lehetetlen?
A fogak hosszú távú egészségének megóvása érdekében elengedhetetlen a rendszeres fogászati ellenőrzés. A fogorvoshoz járást szokássá tenni a legnehezebb kihívás a szülők számára. Ebben a kérdésben meghatározó az első élmény! A legszerencsésebb, ha a kisgyerek először csak a szülőt kíséri (modellkövetés), és így áttételesen szerezhet tapasztalatot arról, milyen egy fogászati rendelő, mi az a különös szék, mi történik egy rendelésen. Ha ez nem megoldható, akkor különösen fontos, hogy az első saját „kezelése” mindenképp játékos legyen: liftezhessen a székkel, nézhessen meg egy kis tükröt, stb. Ezt követően tényleg minden félévben végeztessük el a fogászati ellenőrzést, és ezeket az alkalmakat használjuk fel arra, hogy újra és újra elmagyarázzuk, miért fontos ez a rendszeres kontroll.
Gyermekeink szájhigiéniás szokásainak kialakítása sok időt, rengeteg energiát, és ami a legfontosabb következetességet és kitartást igényel. De pont ezek a mélyen rögzült szokások fogják megóvni hosszú távon gyermekeink fogainak egészségét.
