A cukor táplálkozástani szempontból teljesen üres, ámde igen kalóriadús élelmiszer, aminek fogyasztása sokkal több hátránnyal, mint előnnyel jár. Ha annyira ragaszkodunk az édes ízhez, nézzük végig milyen alternatívák közül érdemes választani!
A glikémiás index
A glikémiás index (GI) egy 0-tól 100-ig terjedő skálán sorolja be az élelmiszereket aszerint, hogy a bennük lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. A 100-as érték a glükóz . Ha tudatosan és kiegyensúlyozottan szeretnénk táplálkozni mindig az alacsonyabb GI értékű ételek fogyasztására kell törekednünk, hiszen ezek nem emelik meg a vércukorszintet olyan drasztikusan. (Alacsony GI: 0-55-ig, közepes: 55-69-ig, magas: 70 fölött). Az édesítőszereket is érdemes ez alapján kiválasztani.
Természetes édesítők
A barna rizsből készült rizsszirup készítésénél kis mennyiségű csíráztatott rizst vagy árpát és enzimeket adnak a főtt barna rizshez. Így főzik együtt, majd leszűrik. A végtermék kb. 50% komplex szénhidrátot, 45% maltózt és 3% glükózt tartalmaz. A vérben a glükóz rögtön felszívódik, a maltóz kb. másfél óra, a komplex szénhidrátok pedig két-három óra alatt. Mintegy fele olyan édes, mint a cukor, és mivel összetett szénhidrát, az emésztése is hosszabb ideig tart.
A fruktóz (gyümölcscukor) a gyümölcsökben található cukor. A kereskedelemben kapható fruktózt kukoricakeményítőből állítják elő. Felszívódásához nem szükséges inzulin, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. Glikémiás indexe 20-as. A fruktóz rendszeres használata azonban a mai álláspont szerint több problémát is okozhat. Megemeli az LDL-koleszterin és a trigliceridszintet , melyek növelik a szívbetegségek kockázatát. Ugyancsak probléma, hogy a fruktóz "üres cukor", vagyis semmilyen tápanyagot nem tartalmaz.
A legtökéletesebb fruktóz maga a friss gyümölcs. Ebben a formában természetes egyensúlyban van jelen az enzimekkel, a rostokkal, a vitaminokkal és az ásványi anyagokkal. Törekedjünk tehát arra, hogy édességigényünket egy-két adag gyümölcs vagy gyümölccsel édesített sütemény fogyasztásával elégítsük ki. Ez persze nem fog menni csak úgy, egyik napról a másikra.
A méz közepesen magas glikémiás indexű, teljesen természetes, magas tápanyagértékű édesítő. A természet egyik csodája, hisz becslések szerint a méhek több ezer kilométert utaznak, és temérdek virágra szállnak le, míg 1 kg mézet megtermelnek. Megbízható forrásból származó mézet kis mennyiségben, nyugodtan használhatunk. Érdemes megkóstolni a ritkább fajtákat is, mert igazi csemegékre bukkanhatunk, mint pl. a medvehagyma- vagy a gyümölcsvirág méz.
A xilit(ol) a cukoralkoholok közé tartozó édesítőszer. Gyümölcsök és zöldségek rostanyagaiban található, de az emberi szervezet maga is előállítja kis mennyiségben. Nem támogatja az erjedési folyamatokat, ezért fogvédő hatású, megállítja a szájüregben végbemenő és fogromlást okozó erjedést. Ugyanezen oknál fogva nem alkalmas kelt tészták készítésére.
Fokozatosan kell hozzászoktatnunk szervezetünket, mert eleinte felfújódást, hasmenést okozhat. Glikémiás indexe 7-es, Candida problémával küzdők, cukorbetegek is használhatják. Háziállatok számára viszont veszélyes lehet, mert az ő májuk nem tudja lebontani.
A Stevia rebaudiana egy Dél-Amerikából származó gyógynövény, melynek levelei önmagukban édes ízűek. Sokkal édesebb, mint a cukor, ezért csekély mennyiség is elég belőle. Kalóriatartalma nincs, a vércukorszintet nem befolyásolja.
Láthatjuk tehát, hogy ételeink édesítésére a répacukron kívül számos alternatíva létezik. Mivel ezek szervezetünk számára kevésbé megterhelők, érdemes fokozatosan áttérnünk használatukra. A cukor teljes elhagyása, és a mindennapi, mennyiségi édességevés között még sok árnyalat van. Induljunk hát el kis lépésekben a tudatosabb, fegyelmezettebb, intelligensebb táplálkozás felé. Szervezetünk pozitív visszajelzései bátorítást adnak majd.
