Köztudott, hogy a késői étkezés nem tesz jót az egészségnek: egyebek mellett megterheli az emésztőrendszerünket, negatívan befolyásolhatja alvásminőségünket, vércukorszintünket és a testsúlyunkat. Egy, a Cell Metabolism című folyóiratban publikált friss tanulmány szerzői azt vizsgálták, milyen hatásai lehetnek, ha a napi étkezések idejét négy órával eltoljuk. Az eredmények azt tükrözik, hogy a késői étkezés megnöveli – egész pontosan megduplázza – annak esélyét, hogy idejekorán ismét megéhezünk – idézi témával foglalkozó cikkében a CNN Nina Vujovićot, a bostoni Brigham and Women's Hospital alvási és cirkadián rendellenességekkel foglalkozó kutatóját.
Minden borulhat
Ha négy órával eltoljuk az étkezések időpontját, az jelentős különbséget jelent az éhség mértéke, az étkezés utáni kalóriaégetés és a zsírraktározás szempontjából – mondta Vujović, hozzátéve, ez magyarázatot adhat arra is, hogy a késői étkezés miért növeli az elhízás kockázatát. A gyakorlatban a négy órával eltolt étkezések azzal járhatnak, hogy az újbóli éhségérzet gyorsabban kialakul, a zsíranyagcsere pedig felborul: kevesebb táplálékkal bevitt zsír bomlik le és több raktározódik el.
Az eredmények alátámasztják, hogy a cirkadián ritmus – ami minden élettani funkciót befolyásol az alvástól kezdve a testhőmérsékleten át egészen a szívritmusig – hatással van arra is, szervezetünk “hogyan veszi fel az üzemanyagot”, vagyis a táplálékot. Ugyan a laboratóriumi vizsgálat kicsi volt, mert mindössze 16 túlsúlyos vagy elhízott embert vontak be, a kutatók alapos munkát végeztek. Minden körülményt gondosan kontrolláltak: a résztvevők jó általános egészségi állapotnak örvendtek, nem volt alapbetegségük, rendszeresen mozogtak és nem dolgoztak váltott műszakban, ami befolyásolhatta volna a cirkadián ritmusukat. Pontosan meghatározták számukra az étkezések időpontját, az ételek mennyiségét és összetételét, emellett ellenőrizték a fizikai aktivitásukat, az alvásukat, de még a szobahőmérsékletet és a fényexpozíciót is. Ezt követően a résztvevőket két csoportba sorolták. Az egyik tagjai reggel 8-kor, délben és délután 4-kor meghatározott kalóriatartalmú menüt kaptak, míg a másik csoport tagjai négy órával később, vagyis délben, délután 4-kor és este 8-kor jutottak hozzá ugyanazokhoz az ételekhez. A kijelölt időszak leteltével sor került a kontrollvizsgálatra is.
Az eredmények érdekesek
Kiderült, hogy az éhségérzet megduplázódott azoknál, akiknél négy órával későbbre tolódott minden étkezés. Ők arról számoltak be, hogy sós ételekre és húsra vágytak. A vérvizsgálatok eredményei alapján a kutatók rájöttek, ezt mi okozhatta. Esetünkben a leptin nevű hormon szintje – ami jelzi, hogy mikor érezzük magunkat jóllakottnak – alacsonyabb volt, mint azoknál, akik korábban ettek. A ghrelin nevű hormon szintje viszont, ami az étvágyunkat fokozza, náluk emelkedett.
Amikor a résztvevők később ettek, a kalóriákat is lassabban égették, mint amikor korábbi időpontban jutottak élelemhez. A testzsírjukat vizsgáló tesztek során pedig a kutatók olyan génexpressziós változásokat fedeztek fel, amelyek befolyásolják a zsírégetés vagy a zsírraktározás módját: támogatják a zsírszövet növekedését azzal, hogy több zsírsejtet képeznek, valamint a nagyobb mennyiségű zsírt raktároznak. A tanulmány szerző előrelépésként tekintenek az eredményekre, de azt is leszögezték, hogy további vizsgálatokra van szükség.
