A PLOS One című szaklap legfrissebb tanulmánya például a nem szeszes italok globális fogyasztási szokásait térképezte fel.
A gyümölcslé a gazdagok itala
E tudományos közlemény legfőbb tanulsága, hogy minél gazdagabb egy ország, annál több gyümölcslevet isznak a lakói. Ezt a publikáció vezető szerzője, Gitanjali Singh, a Tufts Egyetem élelmezéstudományi és élelmezéspolitikai karának egyetemi docense állapította meg. Singhék az italokat három csoportba osztották. Az első kategóriába a cukorral édesített italok tartoztak. Ide sorolták a kutatók energiaitalokat , a jeges teákat vagy egy reggeli frappét is, de olyan gyümölcsleveket is, amelyek nem 100 százalékos gyümölcstartalmúak. A második kategóriába az "igazi" gyümölcslevek tartoztak, a harmadikba pedig a tej.
Hol isznak sok tejet?
Így a legtöbb igazi gyümölcslevet Ausztráliában és Új-Zélandon isszák az emberek, a legkevesebbet pedig Eritreában. A tejnél hasonló a helyzet: minél jobban megy egy országnak, annál több tejet isznak a lakói. A svédek és az izlandiak 1,6 egységnyi tejet naponta, a finnek 1,3 egységnyit. Az amerikaiak 0,69-nél tartanak (egy egység 8 unciának felel meg, azaz 2,36 decinek), viszont a legkevesebb tejet a dél-koreaiak isszák.
A Time cikke nem tér ki ennek a magyarázatára, de Dél-Koreában biztos, hogy nem az anyagi helyzetük miatt isznak kevesebb tejet az emberek - hiszen fejlett országról van szó. A statisztikánál alighanem figyelembe kell venni, hogy a laktózlebontási képesség népenként, országonként jelentősen eltérhet egymástól. Ázsiában ez a képesség bizonyos területeken - mint a Wikipedia térképe mutatja, Dél-Koreában, Kínában és Japánban is - szinte teljesen hiányzik.
A tejfogyasztásnál globálisan két "centrum" látszik kibontakozni: Európa egyes és részein és Latin-Amerika középső vidékein a leggyakoribb a tejivás .
Tehát nem a gazdagság az egyetlen tényező, ami meghatározza az ivási szokásainkat . Így például a fiatalok - különösen a férfiak - jobban kívánják a cukorral édesített italokat. Ez utóbbiakat a regionális elemzés szerint a leginkább a karibi térségben fogyasztják az emberek. A tejet pedig főleg idősebb emberek isszák.
A másik tanulmányt , amelyre a Time hivatkozik, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) készítette 2014-ben, szintén a globális tendenciákat mérte fel, de itt az alkoholfogyasztást mérték.
Eszerint egy átlagos, 15 év feletti személy évente 6,2 liter tiszta alkoholnak megfelelő mennyiséget fogyaszt, azaz naponta egy pohár szeszes italt fogyaszt.
Az összesített lista alapján Magyarország a 8. helyen szerepel az alkoholfogyasztás mennyiségét illetően
A legnagyobb ivók
A Wikipedián elérhető a Time által hivatkozott WHO-statisztika összesítése is, amely 2014-re vonatkozik, és a mért (nyilvántartott) és a kalkulált alkoholfogyasztást is figyelembe veszi. A világranglistán Magyarország a nyolcadik, 13,3 literrel, amiből a "nyilvántartott adat" 11,3 liter, a többi "hozzákalkulált" becslés.
A Wikipedia ugyanezen szócikkében elérhető egy másik statisztika, amely döntően 2011-es adatokra hivatkozik az OECD-államokban, azaz a fejlett ipari országokban. Eszerint az egy főre jutó tiszta alkohol fogyasztásában Észtország jár az élen, 12,3 literrel, a második Ausztria 12,2 literrel, a harmadik Franciaország 12 literrel, majd az írek következnek 11,7-tel, a csehek 11,5-tel, és holtversenyben hatodik Magyarország, Spanyolország és Portugália a listán 11,4 literrel. (Az említett adatok csak a portugálok (2007) és a spanyolok (2009) esetében nem 2011-esek.)
A sörivók
Mindez az egyes italokat tekintve igen eltérő fogyasztási szokásokból tevődik össze. Sörivásban például 2012-es Wikipedia- adatok szerint cseh (148,6 liter), osztrák (107,8), német (106,1) sorrend alakult ki a világranglistán, amit az észtek és a lengyelek követnek, megelőzve az íreket és a horvátokat.
A sorrendből kiderül, hogy a cseh-osztrák-német sörgyártási tradíciók sokat számítanak tehát a világranglistán elért helynél, de nem csupán ez játszik szerepet a sorrend kialakulásában. Hiszen a leghíresebb sörgyártók közül a belgák például csak tizennyolcadikak a listán, és a világ 2., 3. és 4. legnagyobb sörgyárát működtető dél-afrikaiak, hollandok és dánok is csupán rendre a 31., 16. és a 29. helyen állnak.
