Első videójukban a társaság kutatói azt a tévhitet fejtegetik, amely szerint a mikrózással kvázi “kisütjük” ételeinkből a tápanyagot.
Röviden összefoglalva: ezek a készülékek mikrohullámokkal , az elektromágneses sugárzás egy fajtájával késztetik az ételben található vízmolekulákat gyorsabb mozgásra – ennek a révén melegszik fel az, amit a mikróba tettünk. A mikrohullámú sugárzás azonban mindenféle rém- és tévhittel ellentétben nem radioaktív és míg az ilyen sugárzás hosszútávon károsíthatja a szerves szöveteket, a pár perces melegítés jóval a biztonsági határérték alatt van.
Az elmúlt évtizedekben nem jelent meg olyan kutatás, amely azt bizonyította volna, hogy a mikrohullámú sütők hosszú távú károsodást okoztak volna az emberi szervezetnek. Ha pedig ilyen lehetséges is volna, a melegítés nem tart annyi ideig. A kutatók azt is hozzáteszik, hogy a mikrózás az egyik legjobb módja annak, hogy ételünk tápanyagtartalmát megőrizzük.
Ez egyfelől a rövid melegítési időnek köszönhető, másfelől annak, hogy nem használunk extra vizet, amely elnyelhetné és így elvezethetné a fontos tápanyagokat. Ráadásul, ezt a logikát követve, jobb módszernek is tűnik, mint a főzés, gőzölés vagy a zsírban sütés .
Az ACS második videója a fagyasztott zöldségek előnyeiről szól: a kutatók elmondják benne, hogy sokan tévesen hiszik azt, hogy a mélyhűtőben tárolt zöldségekben kevesebb tápanyag van, mint a frissekben. A boltban kapható zöldségeket ugyanis akkor fagyasztják le, amikor a legfrissebbek – ez pedig azt is jelenti, hogy a lehető legtápanyagdúsabbak is.
Ráadásul lefagyasztás előtt a cégek blansírozzák a zöldségeket: forró vízben megáztatják, majd gyorsan lehűtik. Ez a folyamat egyfelől megtisztítja a termékeket, másfelől nem indul meg annak az enzimnek a működése, amely miatt elkezdene megromlani, és így a tápanyagait sem veszíti el. A fagyasztás hatására pedig egy évig is megtartja minőségét.
