A szilva számtalan fajtája a szivárvány színeiben érik - sárga, zöld, vörös, kék és fekete - sőt, különböző alakjuk és ízük is lehet. A legjobb kifejletten, szép színesen leszedni, mikor még nem teljesen érettek.
Honnan ered?
A házi szilva Közép-Európában őshonos. A középkorban Angliában is megjelent, és az idő előrehaladtával termesztésük egyre fontosabbá vált. A kínai szilva talán a legrégebbi termesztett szilvafaj. Kínából származik, de 300 éve eljutott Japánba is, ahol a kertészek tovább nemesítették. További fejlődésen esett át a 19. században is, miután megérkezett Kaliforniába. A mai szilvafajtákat a kökény- és a cseresznyeszilva keresztezéséből nemesítették.
Élettani hatása:
A szilvát magas A-provitamin-, C- és E-vitamin-tartalma teszi értékessé, melyek mindegyike antioxidáns hatású. Sok káliumot, magnéziumot és kalciumot tartalmaz, és bővelkedik vasban is.
Magas vastartalma hasznos vérszegénységben szenvedőknek. Serkenti az emésztőrendszer működését, hashajtó hatása a benne lévő sok rostnak, szorbitolnak és egy speciális anyagnak (difenil-lizatin) köszönhető. 85 %-os víztartalmának köszönhetően jó szomjoltó. Salaktalanító, étvágyfokozó. Serkenti az idegrendszert, és véd a szív- és érrendszeri problémák ellen is.
Felhasználása:
A szilvák jól felhasználhatók levesekbe, szószokhoz, süteményekbe, és kandírozhatók is. A fanyar fajtákból sós mártások készíthetők.
A házi és a kínai szilva is ehető frissen vagy befőzhető, de csak a házi szilva aszalható. A kökényszilva elég fanyar, nem a legjobb nyers fogyasztásra, de kiváló lekvár készíthető belőle. A kanadai szilva fogyasztható nyersen, bár fanyarsága miatt inkább lekvárokba, zselékbe, csatnikba illik. A hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát, és a szilva adja a legjobb aszalványt is.
Még a nagyon kemény szilvák is beérnek pár nap alatt a konyhapulton. A hűtőszekrényben lassul az érés, de nem áll meg. Jól fagyasztható.
Érdekességek:
Angol nyelvű országokban komoly imázs problémával küzdött meg az aszalt szilva, mert az öregekkel és az öregséggel hozták összefüggésbe, és a székrekedés gyógyszerének tekintették. Ez utóbbi igaz is rá, hiszen a benne lévő szorbitolt az ember nem képes megemészteni, ezáltal hashajtó hatású. Később aztán egy brit televíziós szakács karácsonyi süteményekbe ajánlotta felhasználását, így fogyasztása ismét emelkedni kezdett.
