A múlt héten ijesztő hír jelent meg arról, hogy egy francia kutatócsoport megállapítása szerint az EU által egyébként fogyasztásra engedélyezett MON836 jelű genetikailag módosított kukorica súlyos vese- és májkárosodást okozott patkányokban.
A hírt eddig többnyire környezetvédők és politikusok kommentálták, most a szaktudomány képviselőit szólaltatjuk meg.
Venetiáner Pál molekuláris biológus:
- Ahogy ez az egész megjelent a médiában, abban erős torzítások vannak, tudniillik a hír úgy szólt, hogy ez a francia tudós már régebben állította, de most egy független amerikai kutatócsoport megerősítette az állításait. Ez így nem igaz, itt egyszerűen arról van szó, hogy most egy amerikai lapban közölte ugyanaz a francia tudós az állításait. Semmiféle új kísérletről nincs szó, amelyek a veszélyt bizonyították volna, hanem csak arról van szó, hogy ez a francia tudós elemezte a Monsanto cég (amelyik ezt a kukoricafajtát előállította) kísérleti vizsgálatait, és a ezekből vonta le ő azt a következtetést, hogy azok az elváltozások, amelyeket maga a Monsanto is jelentett, de jelentéktelennek minősített, azok igenis jelentősek. A három évvel ezelőtti állítás és a mostani között annyi a különbség, hogy három évvel ezelőtt a Monsanto akkor hivatalosan közölt adatait elemezte ez a francia tudós, azóta viszont egy bírósági végzéssel hozzájutott a Monsanto összes kísérleti adatához, nemcsak ahhoz, aminek az összefoglalását közölték, és ennek alapján erősítette meg azt, hogy szerinte a Monsanto téves következtetéseket vont le.
Gelencsér Éva, a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet Élelmiszerbiztonsági Főosztályának a vezetője:
- Az Európai Uniónak van egy élelmiszerbiztonsági hatósága, amelyik a genetikailag módosított szervezetek kockázatbecslésével foglalkozik. Ők ezt az információt, hogy hogyan kéne a piacra jutást megelőzően megvizsgálni a növényeket, és az adatokat véleményezésre beterjeszteni, közzé is teszik a honlapjukon. Ez egy komplex vizsgálatsorozat, amelyik kiterjed arra, hogy honnan származik az új információt tartalmazó gén, milyen a befogadó szervezet, hogyan történt a génmódosítás, mit illesztettek be, milyen termékek várhatók, tehát milyen új tulajdonságot hordoznak. Foglalkozni kell azzal, hogy vajon nem képződnek-e a módosítás hatására toxikus, allergén komponensek, vagy nem változik-e meg úgy a tápanyag-összetevők összetétele, hogy az hatással legyen a táplálkozásra, és természetesen foglalkozni kell a környezeti kockázat becslésével.
- Előfordulhat-e mégis, hogy ebben a hosszú protokollban olyan hibákat követtek el, hogy mégiscsak veszélyes, és ezeknek a francia kutatóknak igazuk van?
- A megjelent cikk alapján nagyon nehéz eldönteni, hiszen a vizsgálatok, amiket bekér az Európai Unió Szakbizottsága, azok - mint mondtam - egy vizsgálatsorozatból állnak. A francia kutatók publikációja, csak az adatok egy részével foglalkozik, mégpedig egy olyan részével, ami magának a növénynek a kilencven napos patkányetetési kísérletére vonatkozik. Ennek a statisztikai elemzésével foglalkozik. Az előzményeket mi nem látjuk, tehát hogy jól döntöttek-e a szakértők, vagy pedig hiba csúszott a megítélésbe, ez alapján a publikáció alapján nehéz lenne megmondani. Ami ebből számomra következik, hogy mindenképpen jobb lenne a kutatás szempontjából, hogyha az Európai Unió nem egy szakbizottság véleményét tenné közre, hanem a nyers adatok állnának rendelkezésre, mert akkor mindenkinek lehetősége lenne arra, hogy ezeket az adatokat lássa és elemezze az adatokat, tehát biztos, hogy nagyobb lenne az adatok hitelessége, lenne benne közmegegyezés.
