Egyre több hús eszünk
Az emberiség átlagos húsfogyasztása 122 gramm naponta. Ebben hagyományosan nincs benne a halfogyasztás , amely ezen felül kb. napi 55 grammot tesz ki. Az átlag ugyanakkor hatalmas különbségeket fed el az egyes régiók és a különböző vagyoni helyzetű emberek fogyasztási szokásai között.
Az USA-ban a napi átlag húsfogyasztás 276, Magyarországon 176, Kínában 137, de Indiában már csak 8, Szudánban pedig mindössze 0,05 gramm - tájékoztat a Qubit .
Mint írják, a húsfogyasztás bizonyos jövedelem felett (évi 36 000-45 000 dollár) már nem nő tovább, sőt csökkenhet is. Viszont nagyon kevés országban ilyen magasak a jövedelmek, tehát önmagában az igények kielégítése végett még nagyon sokáig nőhet a húsfogyasztás.
Disznóhúst és a szárnyast eszünk leginkább
A globális húsfogyasztás zömét, egyenként harmadát-harmadát a disznóhús és a szárnyasok teszik ki. A világon összesen elfogyasztott hús ötöde marhahús, a maradék juh, kecske és az egyéb állatok. Magyarországon a sertés- és a baromfihús nagyjából azonos mennyiséggel szerepel, és az összes többi húsfajta eltörpül ezek mellett: a marhahúsfogyasztás például tizede a sertéshúsfogyasztásnak - derül ki a lap cikkéből.
Fontos a hús, de könnyű túlzásba esni
A hús energiasűrű étel, emellett tele van esszenciális tápanyagokkal, mint fehérje, vas, cink és B12-vitamin. Ebből az következne, hogy a húsfogyasztás növekedésével egyre egészségesebben élünk, de a képlet nem ennyire egyszerű. Rendkívül nehéz ugyanis kibogozni, hogy milyen egészségügyi hatások tulajdoníthatók magának a húsfogyasztásnak, és melyek azok, amelyek a húsfogyasztást lehetővé tevő magas jövedelmi viszonyoknak tudhatók be.
A fejlődő országokban végzett kutatások konzekvensen kimutatják, hogy a húst evők egészségesebben élnek, a fejlett társadalmakban viszont ennek ellenkezőjére akad számos példa. (Ne feledjük, hogy a "hús" igen tág fogalom, és nemcsak a színhús, hanem a szalonna, a zsír, a szalámik és a füstölt húsok is ide tartoznak , és ezek között van, ami nem kifejezetten egészséges.)
A húsfogyasztás komoly veszélyt jelent a természetre
Az ember által fogyasztott állatok jellemzően növényt esznek, amelyet meg kell termelni. Az állattenyésztéshez rengeteg víz kell, de ennek 98 százalékára az állatok által megevett növények termesztéséhez van szükség - maguk az állatok kevés vizet igényelnek. 1 kilogramm marhahús előállításához például 15 400 liter vízre van szükség, és ennek nagy részét a növények veszik fel, nem a szarvasmarha issza meg. Ugyanakkor növényeink és állataink is édesvizet igényelnek, amelyből egyre kevesebb van. Ez az egyik oka, hogy a jelenlegi húsfogyasztás fenntarthatatlan.
A legelők és a takarmánykukorica-földek emellett a természetes növénytakarótól veszik el a területet. Az ember a városiasodással hatalmas területeket változtatott betondzsungellé, ráadásul az egyre növekedő népesség élelmezéséhez egyre több mezőgazdasági területre van szükség. Mindez felveti a kérdést: lesz-e elég hely megtermelni az állatok élelmezéséhez szükséges növényt? Mikor jön el a pillanat, amikor a saját és állataink élelmezése konfliktusba kerül egymással, mert teljesen elfogynak a művelés alá vonható területek? A válaszok kiderülnek a lap cikkéből, amely teljes terjedelmében ide kattintva érhető el.
