Orvosi értelemben akkor beszélhetünk székrekedésről, ha hetente háromnál kevesebb alkalommal van bélmozgásunk. Minél tovább marad a széklet a bélrendszerben, annál több víz szívódik fel belőle, illetve annál keményebbé válik, ami nagyban megnehezíti a székletürítést. A probléma hátterében gyakran életmódbeli tényezők húzódnak meg, mint a mozgáshiány, a stressz, az elégtelen rost- és folyadékbevitel, vagy éppen a helytelen székletürítési szokások. Ezenkívül különféle betegségek, gyógyszermellékhatások lehetősége is felmerül, főként, ha a székrekedés tartós vagy visszatérő panaszként jelentkezik.
A szorulás erős alhasi görcsöket, fájdalmakat, puffadást, teltségérzetet és émelygést válthat ki, továbbá székelést követően is úgy érezhetjük, mintha nem ürült volna ki teljesen minden. A túl kemény széklet emellett aranyerességet, végbélrepedést, vastagbél-divertikulumokat, valamint székletelakadást is okozhat szövődményként. Gyakori székrekedés esetén mindenképpen érdemes tehát orvossal konzultálni a megelőzési és kezelési lehetőségekről, míg akut panaszok esetén az alábbi galériában olvasható módszerekkel érdemes próbálkozni a Johns Hopkins Egyetem és a Clevelandi Klinika összefoglalói szerint.
6 fotó
Borítókép: Getty Images
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: