Nélkülözhetetlen
Ady így írt erről: "A napsugár fölgyújtja testedet / és úgy ragyogsz ma mint a szerelem"
A Földet érő napfény hullámhossza alapján látható fényre (400-800 nm-es tartomány), valamint láthatatlan infravörös (IR), illetve ultraibolya (UV) sugarakra osztható. Az infravörös csupán melegítő hatású (hősugár). Az ultraibolya (UV-A, -B és -C) sugarak hatásai közül számunkra a legfontosabb, hogy elősegítik a csontfejlődéshez nélkülözhetetlen D-vitamin keletkezését, fokozzák a vérképző szervek működését, javítják az általános állapotot, növelik a szervezet védekezőképességét a fertőző betegségekkel szemben.
Megéri?
Amennyire jó érzés és esztétikus látvány a természetes barna, sima bársonyos bőr, annyira árthat is a túlzásba vitt napozás. Mindhárom UV-sugárfajta rendelkezik szemkárosító, a bőr korai öregedését okozó hatással. Lehet, hogy a hatás csak pár év múlva jelentkezik, a bőr idő előtti foltossá, ráncossá válásával és akkor már késő, nem tudjuk visszafordítani a bőr öregedésével járó folyamatokat.
Nagyobb mennyiségű UV-B sugárzás hatására a bőrön gyulladás keletkezhet, s a bőrpír kialakulását hólyagképződés is követheti, majd a felület pigmentálódik, később pedig lehámlik. A gyulladás után kialakuló ún. indirekt pigmentáció új pigmentanyag képződésével jár. UV-A sugarak hatására gyulladás nélküli direkt pigmentáció alakul ki, s a már meglévő pigment tovább sötétedik. A legrövidebb hullámhosszú, legnagyobb energiájú UV-C sugarakat a légkört övező ózonréteg elnyeli, természetes körülmények között nem szabadna a Földre jutniuk. Bőrgyulladást, kötőhártya-gyulladást okozhatnak, s szerepük van a rosszindulatú hámdaganatok képződésében is.
A napsugarak hatásai
A maga eszközeivel szervezetünk is védekezik az UV-sugarak káros hatása ellen, egyrészt melanin képzéssel, másrészt a szaruréteg megvastagodásával. De nem bízhatunk mindent a szervezetünkre. Jobb előre átgondolni mikor, mennyi ideig, milyen körülmények között felejtjük magunkat a napon. Ehhez persze nem árt tudni, hogy a sugárérzékenység a bőr- és hajszínnel szoros kapcsolatban áll: a legérzékenyebbek a vörös hajúak és a világos szőkék, legkevésbé a feketék. A fehér bőrűek fényérzékenysége kb. 10-szerese a feketéknek.
Figyelembe kell venni, hogy lehűlt, vizes bőrfelületen vagy erősebb szélben az UV-sugarak pigmentáló, gyulladáskeltő hatása fokozottabb. A tengerszint fölötti magasság, a tiszta levegő, a nagy vízfelület, a homok, a sziklák és az erős szél a többszörösére növelhetik a fény erősségét és az UV-B-sugarak a víz felszíne alatt még akár egy méter mélységben is erősek. Akármilyen színű a hajunk, és akármennyire bírja bőrünk a napot, mégis mindenkinek nagyon fontos vízálló, megfelelően magas fényvédő faktorú napvédő krémet használni. Célszerű a gyerekeknek pólóban, sapkában lenni a vízparton is, és a kritikus déli időszakban jobb mindenkinek az árnyékban hűsölni. Napozás után alaposan le kell mosni a bőrt, és jó minőségű nappali krémmel vagy testápolóval vékonyan bekenni, így csökkenthető a napfény öregítő hatása, és a barna bőrszín is tovább megőrizhető.
Répa, homoktövis, étrendkiegészítő
Érdemes sok sárgarépát és homoktövis növényéből nyert húsolajat fogyasztani, mert ezek természetes módon, belsőleg barnítanak, és ezzel együtt mérséklik a leégést is.
A sárgarépában lévő karotinoidok elraktározódnak a bőrben, védik a hámréteget, elősegítik a pigment-képződést. A homoktövis húsolaj karotinoid, E- és F-vitamin tartalma antioxidánsként védi bőrünket a környezeti ártalmaktól, megőrzi annak rugalmasságát, megelőzi a ráncképződést.
A Betabronz étrendkiegészítő is kedvezően hat a bőr védekezőképességére, gyorsítja és egyenletessé teszi a barnulást. Béta-Karotint tartalmaz, mely a szervezet antioxidáns-rendszerének fontos tagja, és a szükségleteknek megfelelően alakul át A-vitaminná. A Béta-Karotin sárgás színű festékanyaga a bőr hámrétegében lerakódva ezáltal bronzosabb színt kölcsönözve neki, nemcsak a káros anyagokat képes közömbösíteni, hanem afféle fizikai szűrőként védi a bőrt a nap UV-sugarainak káros hatásaival szemben.
