Szervezetünk egyes szerveinek kémhatása rendkívül szűk korlátok között mozog, hibátlan működéséhez mindezen szervek tökéletes harmóniája szükséges. Ha ezeken a határokon túllépne, veszélybe kerülne az élet. Mikor túlsavasodásról van szó, nem e határokon túllövő értékekről, hanem a normálisnál kissé magasabb értékekről beszélünk. A túlsavasodás veszélyes, a civilizációs betegségek kialakulásának kedvező állapot. Cél a helyes egyensúly visszaállítása!
Elsavasodás általában
Helytelen életvitelünk következtében savas kémhatású ionok kerülnek túlsúlyba: kén, foszfor, kloridionok. Ezek túlnyomórészt az állati eredetű táplálékokban találhatóak. Lúgosító kémhatásúak a magnézium, kalcium, kálium, nátrium ionok, melyeknek főleg a zöldségek a tárházai. A túlfinomított, feldolgozott termékek szintén savasítanak, míg minél természetesebb formájában van egy étel, annál lúgosítóbb (pl. a paradicsom nyersen lúgosít, hőkezelve inkább savasít).
Ennek megfelelően savképző élelmiszerek a következőek: zsíros, vörös húsok, tojás, érlelt sajtok, alkohol, cukor, finomított szénhidrátok általában (fehér kenyér, sütemények), konzerv ételek, hüvelyes zöldségek, aszalt, cukrozott gyümölcsök, gyümölcslevek (100%-os is). Lúgosító ételek: fermentált tejtermékek, nyers, pasztörizálatlan tej, zöldségfélék, különösen a zöld levélzöldségek, főleg nyersen, illetve gyümölcsök. A gyümölcsök meglehetősen vitatott táplálékcsoport lúgosítás-savasítás tekintetében, ám egyet leszögezhetünk: magukban, éhgyomorra fogyasztva a legkiválóbb üzemanyaga szervezetünknek, ne tagadjuk meg őket magunktól! Savasodást okozhat még a nem szellőztetés következtében belélegzett szén-dioxid, a szénsavas ásványvizek, vagy például a stressz is. Szellőztessünk rendszeresen, sétáljunk tiszta levegőn, ha tehetjük! A szénsavas italokat kerüljük, illetve mérsékeljük fogyasztásukat. Tanuljuk meg helyén kezelni a stresszt.
Lúgosítás élvezetesen!
A kívánatos képlet: savképző ételek - lúgosító ételek: 20% - 80%. A képlet irányadó, jelentheti a kalóriák százalékát, de az elfogyasztott étel tömegének megoszlását is. Lényeg: törekedjünk rá, hogy utóbbiak legyenek túlsúlyban! Hogy ebben biztosak legyünk, célszerű az alábbiakat a gyakorlatba ültetnünk:
- éhgyomorra együnk gyümölcsöt, amilyet csak jólesik
- próbáljuk ki a zöld turmixokat
- kezdjük étkezésünket egy nagy tál salátával (persze ecetes-cukros öntet helyett citromlével meglocsolva), melynek alapja zöld levélzöldség (télen pl. kínai kel)
- együnk változatos zöldségleveseket, saját anyaggal sűrített krémleveseket
- köretként fogyasszunk salátát, roppanósra párolt zöldséget (a szokásos krumpli-rizs köret mellett, később fokozatosan növelve a zöldek mennyiségét cél a nulla keményítőtartalmú köret)
- a délutáni fánk, isler stb. helyett együnk zöldség-rudacskákat, gyümölcsöt utóbbi már inkább vacsora előtt legyen (gyümölcsöt éhgyomorra elv), illetve igyunk gyógyteát, gyümölcsteát. Vagy várjuk meg a vacsorát.
A szokványos civilizációs étrend túlnyomóan savasító ételeket tartalmaz. Lopjunk be minél több ezt ellensúlyozó ételt étrendünkbe, így idővel helyreállíthatjuk az egyensúlyt, esélyt adva magunknak egy egészségesebb életre.
