Horváth-Szováti György, életmód-tanácsadó

A legtöbb táplálkozási iskola hívei gondosan ügyelnek arra, hogy zöldségeket és gyümölcsöket ne vegyítsenek étrendjükben. Van-e ennek valóságalapja, illetve akad-e ez alól bármilyen kivétel?

A magazinok lapjain sokat hallani a testtömegindexről, ám annál kevesebbet a testzsírszázalékról - viszont előfordul, hogy összekeverik őket. Itt az ideje, hogy fellebbenjen a fátyol a két mutatószám közti különbségről!

Minél távolabb élünk az Egyenlítőtől, annál nehezebben jutunk D-vitaminhoz, pedig ugyanolyan szükségünk van rá, mint az annak közelében élő embertársainknak.

A szőlő ősi kultúrnövényünk, az ókori időtől fogva a civilizáció jelképévé vált, nem beszélve a belőle készült borról. Jóllehet főleg érlelt nedű formájában kortyoljuk a legnagyobb mennyiségben, sokféleképpen felhasználható, értékes gyümölcsről van szó.

Kora tavasszal a legelső vadon termő, zsenge zöldek/gyógynövények egyike a nagy csalán, melyet boltban nem kapni ugyan, ám tavaszköszöntő túránk során érdemes gyűjteni belőle: teát, turmixot, vagy akár feltétet is készíthetünk belőle.

A téli időszakban nagyobb hangsúlyt kapnak táplálkozásunkban a hagymafélék. Rendkívül sokoldalú egészségügyi hatásukról ismertek.