Az evészavar kifejezést hallva általában az anorexia és a bulimia jut az emberek eszébe, a problémák tárháza azonban sokkal szélesebb ennél. Ezek ráadásul egyáltalán nem csak a tinédzsereket érinthetik – mutatott rá dr. Hirsch Anikó gyermekpszichiáter a Bethesda gyermekgyógyítással foglalkozó podcastsorozata, az Egy Csésze Egészség legújabb adásában.
Egyre fiatalabbakat érint az anorexia
Az utóbbi egy-két évtized tapasztalata azt mutatja, hogy az evészavarok – klasszikusan az anorexia – egyre hamarabb kezdenek megjelenni, tehát akár már a serdülés előtt is érinthetik a gyerekeket. Az ilyen korán kezdődő evészavaroknak azonban jellemzően a következményei is sokkal súlyosabbak, gyakrabban válnak krónikussá, és nehezebben közelíthetők meg a hagyományos pszichoterápiás eszközökkel – magyarázta a szakértő.
Az anorexia kialakulását a tudomány mai állása szerint a genetikai jellemzők és a környezeti hatások is erősen befolyásolják. Ez azt jelenti, hogy alapvetően a hajlam egy genetikai kérdés, a környezeti hatások azonban könnyen belobbanthatják a parázsló problémát. Ezt bizonyítja például az is, hogy – a gyermekpszichiáter elmondása szerint – a koronavírus-járvány idején körülbelül 30 százalékkal emelkedett az evészavarral kezelést kereső családok száma, mert a karantén miatt kényszerűen kialakult összezártság, valamint a kortársak társaságának hiánya felerősítette a még nem klinikai súlyosságú, lappangó táplálkozási problémákat.
Az evészavar egy nagyon összetett probléma, amely szinte sosem önmagában jelentkezik, hanem valamilyen egyéb egészségi, lelki vagy mentális gond következménye. A későbbiekben azonban számos negatív hatása lehet annak, ha valaki sanyargatja a testét, ezért közeli ismerősei joggal érezhetnek késztetést arra, hogy megmentsék barátjukat. De mégis hogyan?
Az úgynevezett szelektív evés is gyakori probléma
Ha nagyon válogatós a gyerek, azt semmiképpen sem szabad félvállról venni – emelte ki dr. Hirsch Anikó. Mint mondta, az mindenképpen aggodalomra ad okot például, ha valaki legfeljebb tízféle ételt hajlandó csupán elfogyasztani – különösen, ha csak bizonyos állagú vagy színű ételeket eszik meg, vagy csak egy meghatározott kombinációban fogyasztja az élelmiszereket.
Az ilyen problémákat csak nagy mennyiségű türelemmel, fokozatosan haladva lehet megoldani. „Már az is egy óriási előrelépés, ha egyáltalán azt sikerül elérni egy gyereknél, hogy megkóstoljon újfajta ételeket, újfajta színű, újfajta állagú dolgokat” – mutatott rá a szakember.
Az újdonsült anyukák gyakran hallhatják, hogy ha a baba rendesen eszik és alszik, akkor biztosan nincs semmi baja. Később, 1,5-3 éves korban azonban a legtöbb gyerek életében elindul egy válogatós korszak, aminek kezelése a kisgyerekes szülői lét egyik legnagyobb kihívása. Szakembert kérdeztünk a jelenség okairól, következményeiről és megoldási lehetőségeiről.
Kiemelt képünk forrása: Getty Images
