Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában található vénatágulatok. Azokat az aranyereket, amelyek a végbélnyíláson belül maradnak belső, az azon kívülre kerülőket pedig külső aranyereknek nevezik.
Kialakulhatnak az idült székrekedés közben ismétlődő erőlködéstől, megjelenését elősegítheti az ülő életmód és bizonyos májbetegségekben is gyakrabban fordul elő. Előrehaladott terhesség alatt, szülések után is megszokott jelenség. A szülés után azonban az esetek egy részében a vénatágulatok megszűnhetnek.
Az állapot - különösen az enyhe fokú belső aranyeres csomó - gyakran igen sokáig nem okoz tüneteket. Később azonban a tágult vénák vérezhetnek, jellegzetesen a székürítést követően, vércsíkot húzva a székleten vagy a toalettpapíron. A vérzés nem jár fájdalommal, mennyisége rendszerint csekély, általában ritkán vezet jelentős vérvesztéshez vagy vérszegénységhez.
Az aranyér olykor begyulladhat, megduzzadhat, a benne lévő vér megalvad, és a csomó ilyenkor fájdalmassá válik. Ebben az esetben érzékeny, tömött dudort tapinthat a beteg a végbélnyílásán kívül. A fájdalom székeléskor fokozódik, de azt követően sem szűnik meg teljesen, kellemetlen feszítő, olykor szúró fájdalom marad vissza, és az ülés is gondot okozhat. Esetenként a kívülre került csomó felszíne sebesre dörzsölődhet és váladékozhat. A végbélnyílás környékének viszketése elsősorban nem az aranyér tünete, bár okozhatja az is, mivel a fájdalmas területet nehéz tisztán tartani.
Általános tapasztalat az, hogy a betegek nem szívesen fordulnak végbéltáji panaszukkal az orvoshoz. Kínosnak érzik, hogy beszélni kell a tüneteikről, és meg kell mutatni a fájdalmas területet. Azonban nagyon sokszor félnek is. Talán a legfontosabb, amit szem előtt kell tartani a végbéltáji panaszok esetén: nemcsak aranyérbetegség okozhat ilyen tüneteket, hanem a nyálkahártya gyulladása, kifekélyesedése, a végbél jó- és rosszindulatú daganatai is. Ez utóbbi - a végbélrák - azonban korai szakban felfedezve gyógyítható betegség. Ezért nagyon fontos, hogy mielőbb rászánja magát a beteg az orvosi vizsgálatra. A vizsgálat - a végbéltükrözés - fájdalmatlan, percek alatt elvégezhető, és pontos, megnyugtató eredményt ad.
A tünetmentes aranyerek rendszerint nem igényelnek kezelést. Székletlágyítók enyhíthetnek a székrekedésen, és ugyanilyen jó hatású a rostdús ételek, zöldségek, gyümölcsök, müzli- és korpafélék fogyasztása is, ami rendszeressé teszi a bélműködést. Lényeges, hogy a növényi rostok mellé sok folyadékot kell fogyasztani. Az enyhe panaszok a vizsgálat elvégzése és a diagnózis felállítása után kúpokkal és kenőcsökkel is uralhatók. Amikor az aranyérben kialakult véralvadék okoz fájdalmat, azt ülőfürdővel kezelik, kiegészítve helyi érzéstelenítő kenőcsökkel vagy kúpokkal, és a vénák kiürülését elősegítő gyógyszerrel. A gyors fájdalomcsökkentés érdekében szükség lehet a véna megnyitására, és a véralvadék eltávolítására.
Gyakori vérzés esetén az aranyér egy gumigyűrűvel leszorítható, ami napokkal később az aranyér elhalásához és fájdalmatlan lelökődéséhez vezet. A betegség injekcióval is kezelhető, a csomóba befecskendezett szer a vénát elzáró hegszövet képződését okozza. Ezt a beavatkozást szkleroterápiának nevezik. Ezeken kívül számos, műtétnek szintén nem minősülő módszer létezik a betegség kezelésére. Műtét akkor válik szükségessé, ha az egyéb eljárások hatástalanok.
A fájdalom és a duzzanat rendszerint rövid idő alatt csökken, míg a véralvadék 4-6 hét alatt szívódik fel. Helyén gyakran aprócska bőrlebeny marad vissza, ami nem okoz panaszt.
