A sokoldalú emésztőrendszer

Az emésztőrendszerben nem csupán a táplálék feldolgozása, átalakítása történik, hanem a méregtelenítési folyamatok nagy része, az immunanyagok termelődése, a véralvadásban nélkülözhetetlen K-vitamin képződésének több mint fele itt valósul meg.

Mi történik a szájban?

A szájba került táplálék a fogak segítségével kisebb darabokra szakad. A nyálban található amiláz nevű enzim megkezdi az ételek keményítő részének lebontását. A szájüregben olyan baktériumok éldegélnek, amelyek megtelepedésében, elszaporodásában jelentős szerepet kap az ételek, italok fajtája, mennyisége, összetétele, feldolgozatlansága, de még a fogkrémben található vegyületek, baktériumölő anyagok természete is. A nyálra több lényeges szerep hárul, melyek a következők:

  • Kimossa, tisztítja a szájat, nem csak étkezés alatt, hanem nyugalomban is
  • Falattá ragasztja a fogak által összemorzsolt ételt
  • Segíti az íz-érzést és az ionképződést
  • Tisztítja a fogak felszínét
  • Gyógyítja a szájnyálkahártya esetleges sérüléseit, gyulladásait az általa termelt immunanyagok segítségével
  • Szabályozza a szájban lévő sav-bázis egyensúlyt

A szájban termelt immunanyagok megkötik a bekerült antigéneket, másrészt összegyűjtik a káros baktériumokat, így meggyorsítják azok szájból való eltávolítását. A védő folyamatokban elengedhetetlen szerep hárul az úgynevezett immunglobulin A-ra, amelyet a nyálmirigyekben dolgozó immunsejtek termelnek. Az "immunglobulin A" testvére a vérplazmából, a fogíny alól bukkan a szájüregbe, főleg akkor, ha baktérium felszaporodás, gyulladás van a láthatáron. Őket immunglobulin G-nek nevezzük. Rajtuk kívül még olyan nem immun-eredetű vegyületek is segítenek a védelemben, mint például a lizozim, laktoferrin, peroxidáz és nyálagglutinin. Megakadályozzák a baktériumok megtelepedését, szaporodását, sejtekbe hatolását.

Nyelőcsőből a gyomorba

A nyállal keveredett táplálék a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül, amely az emésztési folyamat egyik főhelyszíne. A nyelőcső végén lévő izomgyűrű erőteljes bezáródása biztosítja, hogy a gyomornedv ne juthasson be a nyelőcső alsó részébe. Ha ez mégis megtörténik, kellemetlen, égő érzést okoz. Amennyiben a gyomortartalom gyakran kerül vissza a nyelőcsőbe, ez gyulladást, esetleg nyelőcsőfekélyt is okozhat.

A gyomornak több funkciója is van: emészti, raktározza, keveri és adagolja a táplálékot további feldolgozásra. A sósav tartalmú gyomornedv és a gyomor erőteljes izommozgása kezdi meg a táplálék alkotóelemeire való bontását. A gyomornedv az alábbi alkotóelemeket bontja: fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok (cukor, keményítő), vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek. A gyomor-bélrendszerben több mint 400 baktériumfaj él. Ahogy haladunk a gyomorból lefelé, úgy sokszorozódik a baktériumok száma.

Vékonybél szakaszok

A gyomorból a vékonybélbe kerül a táplálék, itt folytatódik az emésztés az epe, a hasnyálmirigy enzimjei és a bélnedvek segítségével. A vékonybél három fő szakaszból áll: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum), csípőbél (ileum). Ezekből szívódnak fel és kerülnek a máj méregtelenítő rendszerén keresztül a véráramba a táplálék lebontott alkotóelemei.

Ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű táplálék tudjon felszívódni, igen nagy felületre van szükség. Ezt egyrészt a bélcsatorna hosszúsága (kb.: 6 méter a vékonybél), másrészt a bél belső felszínén található bélbolyhok biztosítják. A táplálék felszívódása kb.: 250 négyzetméter nagyságú felületen történik.

Vastagbél

A vastagbélbe azok a táplálékmaradványok jutnak, melyek a szervezet számára nem hasznosíthatók. Felnőttek esetén, egy átlagos napon 60-80g táplálék jut le, amely a vastagbél kezdeti -felszálló - szakaszában tejsavra és rövid láncú zsírsavakra esik szét. A leszálló szakaszon és a szigmabélben nitrogén tartalmú vegyületek és más mérgező ágensek képződnek, melyek pangása, kórosan magas szintje fekélyes gyulladást, rákos szövetburjánzást alakíthat ki.

A vastagbélben képződött széklet kb. egyharmada baktérium, a kétharmadát lelökődött hámsejtek, emésztetlen rostok, felesleges emésztő-enzimek és epe alkotja. A bélbaktériumok a bél valamennyi részében megtalálhatóak. Védekező rendszert is biztosítanak, s nem engedik elszaporodni a betegségeket okozó kórokozó baktériumokat. Ez a normál bélflóra azonban könnyen károsodhat, főleg antibiotikum-kezelés hatására, és ekkor helyüket más mikroorganizmusok foglalják el: gombák vagy káros baktériumok. A bélflóra "karbantartását" megfelelő táplálkozással lehet biztosítani. A tápcsatorna utolsó szakasza a végbél, ami mindössze 5 cm hosszúságú. A széklet ezen keresztül távozik a szervezetből.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +20, +26 °C
Minimum: +0, +7 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, csapadékra nem kell készülni. Délután a napsütés mellett csak kevés gomolyfelhő jelenik meg, de ezekből csapadék nem lesz. A szél napközben élénk déli lesz. Hajnalban 0, 7 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 20, 26 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Csütörtökön nem érketik front. Hideg lesz a reggel, fennáll a megfázás veszélye, és a kopásos eredetű ízületi bántalmak is felerősödhetnek. A délelőtti gyors melegedés alatt vérnyomás-ingadozás jelentkezhet. A napsütés javítja a hangulatot és a közérzetet. A délutáni hőérzet a kellemes tartományban alakul. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció