A sokoldalú emésztőrendszer

Az emésztőrendszerben nem csupán a táplálék feldolgozása, átalakítása történik, hanem a méregtelenítési folyamatok nagy része, az immunanyagok termelődése, a véralvadásban nélkülözhetetlen K-vitamin képződésének több mint fele itt valósul meg.

Mi történik a szájban?

A szájba került táplálék a fogak segítségével kisebb darabokra szakad. A nyálban található amiláz nevű enzim megkezdi az ételek keményítő részének lebontását. A szájüregben olyan baktériumok éldegélnek, amelyek megtelepedésében, elszaporodásában jelentős szerepet kap az ételek, italok fajtája, mennyisége, összetétele, feldolgozatlansága, de még a fogkrémben található vegyületek, baktériumölő anyagok természete is. A nyálra több lényeges szerep hárul, melyek a következők:

  • Kimossa, tisztítja a szájat, nem csak étkezés alatt, hanem nyugalomban is
  • Falattá ragasztja a fogak által összemorzsolt ételt
  • Segíti az íz-érzést és az ionképződést
  • Tisztítja a fogak felszínét
  • Gyógyítja a szájnyálkahártya esetleges sérüléseit, gyulladásait az általa termelt immunanyagok segítségével
  • Szabályozza a szájban lévő sav-bázis egyensúlyt

A szájban termelt immunanyagok megkötik a bekerült antigéneket, másrészt összegyűjtik a káros baktériumokat, így meggyorsítják azok szájból való eltávolítását. A védő folyamatokban elengedhetetlen szerep hárul az úgynevezett immunglobulin A-ra, amelyet a nyálmirigyekben dolgozó immunsejtek termelnek. Az "immunglobulin A" testvére a vérplazmából, a fogíny alól bukkan a szájüregbe, főleg akkor, ha baktérium felszaporodás, gyulladás van a láthatáron. Őket immunglobulin G-nek nevezzük. Rajtuk kívül még olyan nem immun-eredetű vegyületek is segítenek a védelemben, mint például a lizozim, laktoferrin, peroxidáz és nyálagglutinin. Megakadályozzák a baktériumok megtelepedését, szaporodását, sejtekbe hatolását.

Nyelőcsőből a gyomorba

A nyállal keveredett táplálék a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül, amely az emésztési folyamat egyik főhelyszíne. A nyelőcső végén lévő izomgyűrű erőteljes bezáródása biztosítja, hogy a gyomornedv ne juthasson be a nyelőcső alsó részébe. Ha ez mégis megtörténik, kellemetlen, égő érzést okoz. Amennyiben a gyomortartalom gyakran kerül vissza a nyelőcsőbe, ez gyulladást, esetleg nyelőcsőfekélyt is okozhat.

A gyomornak több funkciója is van: emészti, raktározza, keveri és adagolja a táplálékot további feldolgozásra. A sósav tartalmú gyomornedv és a gyomor erőteljes izommozgása kezdi meg a táplálék alkotóelemeire való bontását. A gyomornedv az alábbi alkotóelemeket bontja: fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok (cukor, keményítő), vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek. A gyomor-bélrendszerben több mint 400 baktériumfaj él. Ahogy haladunk a gyomorból lefelé, úgy sokszorozódik a baktériumok száma.

Vékonybél szakaszok

A gyomorból a vékonybélbe kerül a táplálék, itt folytatódik az emésztés az epe, a hasnyálmirigy enzimjei és a bélnedvek segítségével. A vékonybél három fő szakaszból áll: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum), csípőbél (ileum). Ezekből szívódnak fel és kerülnek a máj méregtelenítő rendszerén keresztül a véráramba a táplálék lebontott alkotóelemei.

Ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű táplálék tudjon felszívódni, igen nagy felületre van szükség. Ezt egyrészt a bélcsatorna hosszúsága (kb.: 6 méter a vékonybél), másrészt a bél belső felszínén található bélbolyhok biztosítják. A táplálék felszívódása kb.: 250 négyzetméter nagyságú felületen történik.

Vastagbél

A vastagbélbe azok a táplálékmaradványok jutnak, melyek a szervezet számára nem hasznosíthatók. Felnőttek esetén, egy átlagos napon 60-80g táplálék jut le, amely a vastagbél kezdeti -felszálló - szakaszában tejsavra és rövid láncú zsírsavakra esik szét. A leszálló szakaszon és a szigmabélben nitrogén tartalmú vegyületek és más mérgező ágensek képződnek, melyek pangása, kórosan magas szintje fekélyes gyulladást, rákos szövetburjánzást alakíthat ki.

A vastagbélben képződött széklet kb. egyharmada baktérium, a kétharmadát lelökődött hámsejtek, emésztetlen rostok, felesleges emésztő-enzimek és epe alkotja. A bélbaktériumok a bél valamennyi részében megtalálhatóak. Védekező rendszert is biztosítanak, s nem engedik elszaporodni a betegségeket okozó kórokozó baktériumokat. Ez a normál bélflóra azonban könnyen károsodhat, főleg antibiotikum-kezelés hatására, és ekkor helyüket más mikroorganizmusok foglalják el: gombák vagy káros baktériumok. A bélflóra "karbantartását" megfelelő táplálkozással lehet biztosítani. A tápcsatorna utolsó szakasza a végbél, ami mindössze 5 cm hosszúságú. A széklet ezen keresztül távozik a szervezetből.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ez a kutyafajta illik hozzád a csillagjegyed alapján – Íme a teljes lista
májvédő italok
A legjobb italok a máj egészségéért – Mutatjuk, mi segíthet a vízen kívül
időskor
A pszichológusok szerint ezt jelenti, ha a 70 felettiek elajándékozzák a tárgyaikat
agyserkentő ételek
5 gyümölcs, amely csodát tesz az aggyal – Lassíthatják a szellemi hanyatlást
Hirtelen szívhalál: nem hinnéd, mi jelezheti előre – Magyar kutatók felfedezése hozhat áttörést
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25 °C
Minimum: +12 °C

Alapvetően napos idő várható fátyol- és gomolyfelhőkkel, de - főképp keleten, illetve a nyugati megyékben - lehetnek felhősebb tájak is. Kevés helyen lehet csak futó zápor. A változó irányú szél döntően mérsékelt marad, azonban egy-egy élénk lökés előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 23 és 28 fok között alakul. Fronthatásra pénteken már nem kell számítani, pihenhet a frontérzékenyek szervezete.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mutatunk 10 képet: kitalálod, milyen állatot ábrázol? – Ez a kvíz az igazi állatbarátokat is próbára teszi Felismered az állatokat, ha csak egy-egy apró részletet látsz belőlük? Íme néhány megtévesztő kérdés, csak a legkifinomultabb állatrajongóknak megy a 10/10!
kvíz
Felismered, melyik állat lábnyomát látod? – Keveseknek sikerül a 10/10 Képről nem olyan nehéz felismerni a különféle állatfajtákat. De vajon a lábnyomuk alapján is be tudod azonosítani őket? Teszteld a tudásodat!