A menstruáló nők gyakrabban vashiányosak

A vashiány népbetegségnek számít. A fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százalékát is érintheti legalább egyszer élete során. A vashiány hátterében az esetek többségében két ok áll: az egyik az elégtelen vasfogyasztás, a másik a fokozott igény. Előbbi alatt a helytelen táplálkozást érhetjük, például kizárólag szénhidrátot fogyaszt, gyorséttermekben étkezik, nem jól összeállított vegetáriánus vagy vegán diétát követ. Okozhatja a vashiányt olyan anyagok fogyasztása is, amelyek a normál tápanyagokban lévő vas felszívódását gátolják.

A vashiány okairól többet is megtudhat a Betegség A-Z legújabb vashiánnyal annak tüneteivel és kezelésével foglalkozó szócikkünkből.

Olvassa el a Vashiányos vérszegénység tünetei és kezelése című Betegségek A-Z szócikkünket is! Különböző fertőzések is okozhatnak vashiányt: ha például valakinek férge vagy egyéb olyan betegsége van, amely gyengíti a felszívó rendszert, szintén gátolt lehet a vas felszívódása.

A vashiány kezelése bizonyos értelemben a megelőzéssel kezdődik. Gondoskodni kell például a vas beviteléről szervezetünkbe, ha hajlamosak vagyunk arra, hogy vashiányban szenvedjünk. A táplálék vastartalma könnyen emelhető, hiszen tudjuk, hogy a húsféleségekben több a vas, mint a növényekben. De a vegetáriánusoknak sem kell aggódnia, hiszen a szezámmag és a pisztácia mellett, a hüvelyes zöldségek, a teljes kiőrlésű lisztek is hasznosak, mert szintén több vasat tartalmaznak.

A Vashiány tünetei és kezelése című szócikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Benyó Gábor hematológus és onkológus főorvosnak.

A Vashiány tünetei és kezelése című szócikkünket a Táplálkozási betegségek című rész alatt keresse!