A szemnyomás és (mind a szisztolés, mind a diasztolés) vérnyomás értéke között közvetlen kapcsolat van. A vérnyomás hirtelen, nagy mértékű kiugrása például a szemnyomás emelkedését is okozhatja. A hipertónia azonban általában teljesen tünetmentes, és a betegek többségénél semmilyen külső jel nem utal az érhálózat romlására. Csupán az érintettek kis százaléka számol be fejfájásról, homályos látásról, szédülésről.
Hipertónia és szemészeti problémák
A különböző szívbetegségek, a magas vérnyomás, egyes betegség családi előfordulása és bizonyos gyógyszerek folyamatos szedése emelheti a szemnyomást is, ami viszont hajlamosító tényezője a glaukóma (zöld hályog) kialakulásának. Ez egy olyan (több típust is magában foglaló) szemészeti betegség, amely a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával jár. Tévhit azonban, hogy a glaukóma mindenképpen magas szemnyomással társul, hiszen az emelkedett szemnyomás nem mindig okoz zöld hályogos károsodást. Az is előfordulhat, hogy nincs megemelkedett szemnyomás, mégis a zöld hályogra jellemző károsodás jelenik meg a látóidegfőn. Ám a szemnyomás-emelkedéssel járó glaukóma és a magas vérnyomás között statisztikai kapcsolatot találtak.
A Birminghami Egyetem kutatói azt vizsgálták , hogy mi lehet az oka annak, hogy a magas vérnyomással élők között szignifikánsan gyakrabban regisztráltak később glaukómát. A kapcsolat túlmutatott a véletlen egybeesésen, a legvalószínűbb oknak azt találták, hogy mivel a hipertónia fokozott nátrium-visszatartással jár, az lehet a felelős a szemnyomás emelkedéséért is. Az Egyesült Királyság háziorvosi kutatási adatbázisát (GPRD) elemezve arra következtetésre jutottak, hogy a két betegség gyakrabban fordul elő együtt, mint az várható lenne.
Kezelés nélkül vakságot okoz
A zöld hályog egyébként napjainkban a második leggyakoribb ok, ami vaksághoz vezet. Csaknem 80 millió glaukómás él a Földön, és ebből több mint 11 millió eset végződik teljes látásvesztéssel. Ez a szemészeti betegség nem gyógyítható, korai felismerése azonban nagyon fontos. A rendszeres szűrővizsgálatokon korai szakaszban diagnosztizálható a probléma, így pedig jelentősen lassítható az állapotromlás. Ám ha a fel nem ismert glaukóma következtében már kialakult a látáskárosodás, akkor ezen már nem lehet javítani, a megfelelő kezeléssel csak a további látásvesztés akadályozható meg - hangsúlyozta Dr. Mészáros Franciska, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa. Figyelmeztetett továbbá az éves szűrővizsgálatok fontosságára, amely 40 éves kor felett különösen lényeges, valamint azokban a családokban, ahol van ismert glaukómás vagy egyértelműen igazolt a genetikai hajlam.
Minden esetben a korai felismerés a legfontosabb
A szemnyomás és a vérnyomás értéke között közvetlen kapcsolat van. Vérnyomásproblémák és gyakori fejfájás esetén érdemes tehát szemészeti szakrendelést is érdemes felkeresni, a kezeletlen magas vérnyomás ugyanis a szemfenéki érrendszeren elváltozásokat okozhat.
A legfontosabb ennél a problémánál is a korai diagnózis, majd a jól beállított kezelés - figyelmeztetett Dr. Mészáros Franciska, hozzátéve, hogy a szemészorvosoknak abban is kiemelkedő szerepük lehet, hogy az egyébként még tünetmentes páciensnél észrevegyék a diabéteszre vagy magas vérnyomásra utaló elváltozásokat. Ugyanis a szem az egyetlen olyan testrész, ahol az orvos egyetlen vágás nélkül átláthat a csupasz artérián, idegen és vénán, ezáltal pedig részlegesen a keringési rendszer állapotáról is képet alkothat.
A két szakterület orvosai egymást segítve terelhetik a beteget a jobb ellátás felé: akiknél glaukómát állapítottak meg, azokat arra kérik, hogy ellenőriztessék a vérnyomásukat és a vércukorszintjüket. A hipertóniás és/vagy cukorbetegek számára pedig a rendszeres szemészeti kontrollvizsgálatot is ajánlják.
