A szerelem és az örömszerzés nem szűkíthető le orvosi és biológiai magyarázatokra. Ma már túlhaladott az a gondolkodásmód, amely szembeállítja a keresztény erkölcs diktálta hagyományokhoz igazodó, az utódok létrehozását szolgáló "normális" szexualitást az elemi szabadságot és kíváncsiságot feltételező viszonyokkal. Napjaink szexualitását a képzelet szabadsága, az élvezetek utáni vágy, a "szeretve lenni" érzés igenlése és az ingerszegény élettől való szorongás jellemzi. Az emberi szexualitást a rend és a rendetlenség, a folyamatosság és a megszakítások, az életélmények és az álmok keveréke varázsolja nagyszerűvé.
A csábítás
Az állatvilágban jól ismert az állatok párzás előtti - fajonként jellegzetes - viselkedése, a násztánc. Ismerve az állatok szigorú koreográfia alapján végzett mozdulatait, nehéz elképzelni, hogy mi emberek is használunk és megértünk - bár legtöbbször tudatlanul, ösztönösen - bizonyos meghatározott mozdulatokat, amikkel kifejezzük szexuális vágyainkat vagy hajlandóságunkat. A mozdulatok, jelzések e nyelvezete olyannyira kifinomult, hogy többségük elbújva mindennapi gesztusaink között, fel sem tűnik az illetékteleneknek. E mozdulatokban felfedezhető az óvatosság is, innen még kudarcélmény és megaláztatás nélkül lehet visszakozót fújni, ha a másik nem megfelelően reagál, illetve szavak nélkül is visszautasítható a nem kívánatos udvarlás. A pszichológusok szerint az imponálni akaró férfi például akaratlanul is nagyobbnak próbál látszani, terpeszben ül, esetleg kezeit összekulcsolja a tarkója mögött. Jellegzetes hódító póz a zsebekbe süllyesztett kezek, melyeknek hüvelykujjai kilógva a zsebből, kihívóan a nemi szerv irányába mutatnak, és árulkodó a nyakkendő igazgatása is. A mozdulatok is beszédesek: a nő karjának, térdének lágy, rebbenésnyi érintése. A nők, válaszolva a kihívásra, általában a "védelmet kereső" szerepet játsszák: elkapják pillantásukat, de néhány másodperc múlva ismét odapillantanak, ellenőrizve és ébren tartva a férfi érdeklődését. Jellemző, a tetszeni vágyást kifejező mozdulat a haj igazgatása is. Az izgalom és a heves érdeklődés hatására a pupillák jóval nagyobbra tágulnak, mint azt a fényviszonyok megkívánnák. A testbeszéd szimpátiát tükröző elemei közé tartozik, hogy azok az emberek, akik szimpatikusnak tartják egymást, öntudatlanul is egymás irányába fordítják a lábfejüket. A pszichológusok szerint az emberek egymás iránti szimpátiájáról, vágyáról - abban az esetben is, ha akkor látják egymást először - leginkább egymás mozdulatainak tükrözése árulkodik. Ez azt jelenti, hogy öntudatlanul lemásoljuk a másik ember taglejtéseit, mozdulatait. Az emberek általában nincsenek tudatában, hogy ezt teszik, de a hozzáértő megfigyelő számára lenyűgöző és árulkodó a látvány.
A csók
Ha a testbeszéd pozitív fordulatai felbátorítják a párt, kezdetét veheti egy bensőségesebb viszony kialakulása is. Ha sikerül áttörni a személyes távolságtartás sorompóját, lassan elérkezhet az első csókok és simogatások ideje. (Minden ember rendelkezik maga körül egy ún. intim térrel, 50-120 cm között, ahová csak a "kiválasztott" személyeket engedi be. Ha rajtuk kívül valaki megpróbál közelebb kerülni, akaratlanul is hátrébb húzódunk.) Az ajkak - főleg az alsó ajak - a rajtuk található nagy számú idegvégződésnek köszönhetően rendkívül érzékenyek, tehát különösen hatékonyak az izgalom közvetítésében. Az érzékenységnek azonban megvan a "hátránya" is: a túl durva dörzsölés, szorítás, érintés kiábrándító lehet, hatástalaníthatja az izgalmat ahelyett, hogy fokozná. A látás, a hallás, a szaglás, az ízek érzékelése különböző mértékben vesz részt a csók folyamatában. Mindezek felhasználásával és segítségül hívva fantáziánkat, alkalmanként izgalmas meglepetésekkel fűszerezhetjük csókjainkat. Jó tudni, hogy amíg egyes testrészek a simogatásokra kevéssé érzékenyek az ajkak és a nyelvek érintésére érzékenyen reagálhatnak. A csókolózás általában a szexualitás szerelmes meghittségét illusztrálja. A csók ugyanis az őszinte érzelmek és az őszinte vágy leghitelesebb bizonyítéka. Érdekes, hogy azok, akik valamilyen okból vállalkoznak a szerelem és a vágy nélküli szexuális aktusra, a csókolózást legtöbbször igyekeznek elkerülni, a száj e különleges kifejezésmódja ebben az esetben nagyon erős undorérzetet kelthet.
Az előjáték
A csók feladata felébreszteni a vágyat a folytatásra, az arcon kívüli testrészek érintésére és simogatására. Az ölelkezés a testhelyzetek és a mozdulatok végtelen változatosságával a szerelmi kapcsolat rendkívül megindító szakasza. A vágyakozást, a szerelmes szavak suttogását, a becézgetést, a különböző testrészek simogatással és csókokkal való ingerlését - vagyis a szeretkezés első fázisát - igazságtalan előjátéknak nevezni, hiszen e mozdulatok olyan intenzív ingereket nyújthatnak, ami lehetővé teszi az orgazmus elérését a pénisz hüvelybe való behatolása nélkül is. Tévedés, hogy az érintések, simogatások maguktól értődően sikerhez vezetnek, a cirógatás módja szinte fontosabb, mint maga az érintés. Az ügyetlen vagy az azonnal "lényegre törő" kéz nem biztos, hogy fellobbantja a vágyat. Egyes testfelületek sokkal érzékenyebben reagálnak az érzéki ingerekre, ezeket nevezzük erogén zónáknak. A külső nemi szerveken kívül ilyenek az ajkak, a tompor, a mell és a mellbimbó, a combok belső felülete, de a vonzó és kívánatos társ érintése bármely testfelületen nemi ingert válthat ki.
