Nincs hátrányos helyzetben az egészséges lélektani fejlődés szempontjából az a gyermek, akit azonos nemű párok nevelnek - állítják a kutatók, ahogy a leszbikus párok donorspermás inszeminációjából született első generáció lassan felserdül.
A leszbikus anyák 17 éves gyermekei sokkal jobbak a társas és akadémiai képességek terén, nem szegnek meg annyi szabályt és nem annyira agresszívak, mint azok a tinédzserek, akiknek apjuk is van. A Pediatrics júniusi számában megjelent tanulmány az első, mely végigkíséri a leszbikus párok gyermekeit fogantatásuktól a kamaszkorukig.
"Az Egyesült Államok sok részén még mindig nem engedik az azonos nemű pároknak, hogy örökbe fogadjanak" - mondta Dr. Nanette Gartrell, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, aki 1986-ban útjára indította az Amerikai Nemzeti Longitudinális Leszbikus Családi Tanulmányt. Bár az azonos nemű párok gyermekvállalását ellenzők gyakran kulturális, illetve vallási értékekre hivatkoznak, mondván, hogy két anya vagy két apa egyáltalán nem egészséges - mondta Gartrell. Arra azonban nincs szilárd bizonyíték, hogy a homoszexuális szülők rosszabbak vagy jobbak lennének a hagyományos felállásnál - állítja Gartell, aki maga is azonos nemű társsal él együtt. "Egyetlen tanulmány sem mutatta még ki, hogy bármilyen probléma jelentkezne pszichológiai téren. Tudomásunk szerint a szeretet, a megfelelő források biztosítása és a gyermekkel való törődés tesz valakit jó szülővé."
Az új eredmények 77 család adataiból születtek, ahol fiúkat és lányokat vegyesen neveltek. A kutatók meginterjúvolták a leszbikus anyákat a gyerekeikkel kapcsolatban, majd az évtizedek óta használt, standard Gyermekviselkedési Ellenőrző Lista szerint értékelték őket. A gyerekek is kitöltöttek egy internetes alapú pszichológiai kérdőívet. Összehasonlították az eredményeket a hagyományos családmodellben élő anyák értékelésével, és felfedezték, hogy az azonos nemű pároknál élő gyermekek sokkal jobban teljesítenek az iskolában, kevesebb viselkedési zavar jelentkezett náluk, nem hágtak át annyi szabályt és nem voltak annyira agresszívak sem. A gyermekek önértékelésének elemzésével kiderült, hogy a teljesítményük nem függött attól, ismerik-e a biológiai apjukat, vagy sem.
Azok a tinédzserek azonban, akik - az anyjuk elmondása szerint - szembesültek a homofóbiával és gúnyolódással, sokkal jobban szorongtak és depressziósabbak lettek társaiknál. Azt nem látták tisztán, hogy a szorongás a gúnyolódás miatt alakult ki, vagy más okból. "Az adatok azt mutatják, hogy nem a neveléssel van a gond, inkább a megbélyegzettséggel" - mondta Ian Rivers, az angol Uxbridge Brunel Egyetemének emberi fejlődéstani professzora. Megjegyezte azt is, hogy egyre kevesebben irtóznak a homoszexuálisoktól. "Egyre nagyobb változás látható, az iskolákban is hangsúlyozzák, hogy a homofóbia helytelen hozzáállás."
A legfrissebb adatok szerint jó negyedmillió amerikai gyermek él azonos nemű partnerekkel egy családban. Rivers, aki a szóban forgó tanulmány készítésében nem vett részt, elmondta, hogy a gyermekek jóléte felőli aggodalmak alaptalanok. "Ezek a gyerekek nem szembesültek sok olyan problémával, amelyről a meleg párokat kritizálók azt állítják, hogy szenvedni fognak tőlük" - nyilatkozta a Reuters Healthnek. "Pontosan ezért bír olyan nagy jelentőséggel ez a tanulmány."
Azt még nem tisztázták, hogy az azonos nemű párok gyermekei pszichológiai státusza miért kielégítőbb a heteroszexuális szülők gyerekeinél. Bár a kutatók még mindig elemzik az internetes kérdőíveket, Gartrell szerint az egyik oka az lehet, hogy a leszbikus anyák nagyon gondosan készülnek a szülői szerepre, és felkészülnek arra, miként segíthetnek gyermeküknek egy esetleges diszkrimináció esetén. "Ők kiválasztott gyerekek voltak, nem csak véletlenül születtek a világra" - mondta Gartrell.
