A nemzetközi előírások szerint minden repülőgépet úgy kell megtervezni, hogy kialakításuk vészhelyzetben lehetővé tegye a fedélzeten tartózkodók evakuálását legfeljebb 90 másodperc alatt. Csakhogy egy, az AIP Advances folyóiratban a napokban megjelent tanulmány szerint akad egy fontos tényező, amely drasztikusan lelassíthatja a vészkiürítést. Mint azt a tanulmányt szemléző Daily Mail írja, az idős, jellemzően korlátozott mozgásképességű utasok növekvő száma a légi közlekedésben jelenetős biztonsági kockázatot hordoz magában e téren. A kutatók szerint megoldást az jelenthet, ha az érintett utasokat optimális elrendezésben ültetik le a légi társaságok a járatok fedélzetén – még ha ez azt is jelenti, hogy például az idős házaspárok kénytelenek lennének egymástól távol helyet foglalni utazás közben.
Repülés 60 felett
A Sydney-i Egyetem és a Calgary Egyetem kutatói számítógépes modellezés segítségével vizsgálták, milyen gyorsan lehet kiüríteni vészhelyzetben egy repülőgépet. A virtuális szimuláció egy Airbus A320-as repülőgépen zajlott, amelynek mindkét hajtóműve kigyulladt. Világszerte ez az egyik legszélesebb körben használt keskeny törzsű utasszállító, amelynek ülésszáma kialakítástól függően jellemzően 140 és 170 közötti. Noha statisztikailag ritka, hogy egy repülőgép mindkét hajtóműve egyszerre kigyulladjon, értelemszerűen ez egy kritikus vészhelyzet a légi közlekedésben. A kutatók pedig kifejezetten azt szerették volna vizsgálni, hogy hogyan érvényesülnek a biztonsági előírások egy ennyire éles szituációban.
Összesen 27 szimulációt folytattak le három különböző forgatókönyv szerint. Ezek során az idős utasok változó arányt képviseltek a teljes utazóközönségben, illetve a fedélzeten való elhelyezkedésük is más és más volt. Mindazonáltal az elemzés szerint még a legoptimálisabb forgatókönyvben sem sikerült teljesíteni a 90 másodperces evakuálást. Itt 152 utas tartózkodott a fedélzeten, köztük 30 idős utas, akiket egyenletes elosztásban ültettek le az utastérben. Így is 141 másodpercig tartott azonban, mire mindenki elhagyta a gépet. A leggyengébb szimulációs időeredmény 218,5 másodperc volt: ebben a forgatókönyvben még több idős utas szerepelt, akik teljesen véletlenszerűen kaptak helyet a fedélzeten, így akár nagyobb csoportokba tömörülve.
Kapcsolódó cikk
„Az idős utasok speciális kihívást jelentenek a vészhelyzeti evakuálások során, mivel reakcióidejük lassabb, fizikai mozgékonyságuk csökkent, illetve nagyobb valószínűséggel szorulnak segítségre. Mindezen korlátozottságok egyaránt késleltethetik a mozgás megkezdését és a haladási sebességet – különösen az utastér zsúfolt környezetében. Ha az idős utasok egyenetlenül oszlanak el, és a repülőgép bizonyos részein koncentrálódnak, csökkent mozgékonyságuk lokális torlódások kialakulásához vezethet, akadályozva a többi utas menekülését. Emellett az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás és a fokozott stresszérzékenység ronthatja a helyzetfelismerést, késleltetheti a döntéshozatalt, valamint gátolhatja a személyzet utasításainak követését” – mutatnak rá tanulmányukban a szerzők.
A kutatócsoport a jövőben kiterjesztené a vizsgálatokat további utascsoportokra is. A csecsemők és kisgyermekek, továbbá a várandós kismamák ugyanis szintén egyedi mozgásképeséggel bírnak, amit szintén érdemes számításba venni az evakuációs protokollok megtervezése során. „Ha jobban megértjük, hogy az utasok elhelyezése miként befolyásolja az evakuálást, a légitársaságok stratégiailag átgondoltabb ülésrendeket alakíthatnának ki a biztonság növelése érdekében, méghozzá anélkül, hogy a működési hatékonyság csökkenne” – idézi a Daily Mail Chenyang Zhang kutatót, a tanulmány egyik szerzőjét.
