A statisztikai adatok szerint napjainkban Finnországban 100 ezer ember közül 18 követ el öngyilkosságot évente, ami megegyezik Franciaország és Ausztria adataival. Ez a szám 1990-ben még sokkal nagyobb volt, akkor 100 ezer ember közül 30-an vetettek véget önkezükkel az életüknek.
A csökkenés egyik lehetséges oka az lehet, hogy sokkal eredményesebben tudják kezelni a depressziót, bár a szakemberek nem tudják pontosan, hogy mi lehet az oka ennek a jelentős csökkenésnek. "A depressziót napjainkban nagyobb gyakorisággal azonosítják pontosan, de jobb a megelőzés és a kezelés is. Speciális projektjeink és kampányaink vannak a depresszióról, illetőleg a pszichológiai támogatás és a társadalmi támogatás sokkal jobb feltételeket eredményez" - nyilatkozta Jouko Loennqvist, a finn Nemzeti Közegészségügyi Intézet mentális egészséggel foglalkozó részlegének a vezetője.
Finnország rossz híre valamikor a hatvanas években alakult ki, egészen pontosan az 1965 és 1990 közötti időszakban, amikor Finnországban a gazdaságban és a városiasodásban robbanásszerű átalakulás indult meg. Ebben az időszakban az öngyilkosságok aránya háromszorosára nőtt. Szomorú, de 1991-ben Finnországban regisztrálták a világon a legtöbb tizenéves öngyilkosságot. A dobogós helyezéseket Finnország mellett a legtöbb esetben Izland és Új-Zéland vitte el.
A finn döntéshozók és a szakemberek szembenéztek a kíméletlen számokkal, és 1991-től növelték a mentális egészséggel foglalkozó intézmények költségvetését, a gyógyító intézetek száma a duplájára nőtt. Tény, hogy a gyógyszeripar is sokat fejlődött, és számos új antidepresszáns jelent meg, amiket könnyen lehet alkalmazni, míg a 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején általában nyugtatókat írtak fel a szakemberek. Az iskolákban és a hadseregben tudatos kampányba kezdtek, amitől azt várták, hogy később javulást eredményez. 1991-re a fiatalok és a fiatal felnőttek körében 30 százalékkal csökkent az öngyilkosságok aránya. De a fiatal férfiak körében még mindig magas volt ez az arány.
Megrajzolható az a típus, aki a leginkább veszélyeztetett: 40 éves férfi, elvált, munkanélküli, alkoholista és rossz az egészségi állapota. További kockázati tényező lehet a depresszió, az elidegenedés, a személyes problémák, a munkanélküliség, de a kutatók kiemelve kezelik az alkoholizmust is, mint legfőbb rizikó faktort. A szociális tényező nem jelentős, hiszen Finnország a világ egyik leggazdagabb országa, nincs olyan nagy szakadék a gazdagok és a szegények között.
Az adatok szerint az öngyilkosságok feléért az alkohol tehető felelőssé, és az öngyilkosok harmada alkoholfüggő. A finnek évente személyenként 10 liter tiszta alkoholt fogyasztanak el. Ez kevesebb mint a Franciáknál, akik 14 litert isznak meg egy évben, de több, mint a svédeknél vagy a norvégoknál, akik 7, illetve 6 litert gurítanak le a torkukon.
Mindazonáltal a kutatók eloszlatták azt a tévhitet, hogy a sötét téli hónapok okolhatók a sok öngyilkosságért. Kimutatható a kapcsolat a sötét, téli napok és az öngyilkosságok között, de nem jelentős. Az adatok szerint egyébként a legtöbb öngyilkosságot tavasz végén, nyár elején követik el. A kutatók kiemelték azt is, hogy Norvégia ugyanazon a szélességi körön fekszik, az öngyilkosságok száma mégis feleannyi, mint Finnországban.
STOP
