Az esetek túlnyomó többségében ősz vége felé kezdődik - amint a napok egyre rövidülnek, mind kevesebb természetes fény éri a szervezetet, és az időjárás sem kedvez a szabadtéri időtöltéseknek -, ezért a zavart gyakran nevezik téli depressziónak is. Tavasszal pedig enyhülnek, majd teljesen el is múlhatnak a tünetek.
Mivel jár?
A SAD jellemzője, hogy a tünetek viszonylag enyhe formában lépnek fel, majd fokozatosan súlyosbodnak, amíg az enyhülést hozó következő évszak meg nem érkezik. A szezonális hangulati zavart jellemző panaszok részben megegyeznek a depresszió tüneteivel: az állapot súlyos, tartós lehangoltsággal, reménytelenség vagy értéktelenség érzésével, érdeklődésvesztéssel, koncentrációs problémákkal, alacsony általános energiaszinttel, öngyilkossági gondolatokkal járhat.
A téli depresszióban szenvedőknél különösen gyakori a fáradtság és az energiahiány, előfordul továbbá ingerlékenység, a társas kapcsolatok fenntartásának zavarai, túlérzékenység, valamint túlalvás és a szénhidrátokban gazdag ételek utáni sóvárgás, következésképpen pedig súlygyarapodás. A probléma gyakoribb 15 és 55 éves kor között (az életkor előrehaladtával csökken a kockázata), nőknél, valamint az Egyenlítőtől egészen távol eső területeken, vagyis ahol telente kevés a napos órák száma.
Miért télen?
A zavart nem véletlenül azonosítják elsősorban téli betegségként. A napfény szabályozza valamennyi élőlény, így az ember alvás-ébrenlét ciklusát, a cirkadián ritmust, amelyet a szervezet napi biológiai órájának is neveznek. A rövid és szürke téli napokon - amikor sokan még sötétben indulnak otthonról, és már ismét besötétedett, mire hazaérnek - kevés természetes fény éri a szervezetet, ami megzavarhatja ezt a ciklust. Amennyiben a biológiai óránk működésében zavar áll be, annak egyik gyakori következménye a depresszió. A napfényhiány hatással van a szervezet szerotonin- és melatonin szintjére is: e két hormon bármelyikének csökkenése ismert rizikófaktora a hangulati zavaroknak.
Mit tehetünk ellene?
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a rendszeres testmozgás, a fényterápia és minden, a nappali órákban a szabadban töltött perc segíthet: még borúsabb időben is érdemes odakint töltenünk az ebédszünetet, hétvégenként pedig nagyobb sétákat tenni, ha hétköznap az irodához vagyunk kötve. Súlyosabb esetekben szintetikus antidepresszánsok szedése és/vagy pszichoterápia a megoldás, enyhe és középsúlyos téli depresszióban azonban az orbáncfűtartalmú Remotiv extra is komoly segítségünkre lehet.
Az Remotiv extra ezekben az állapotokban a gyógyszeres kezelés kíméletes alternatíváját nyújtja.
