Gyermekkori hiperaktivitást, illetve hiperkinetikus zavart (túlmozgást) okozhatnak egyes mesterséges élelmiszer színezőanyagok, ezért a Brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal (FSA) kérte az illetékes brit minisztert, szólítsák fel az ital- és élelmiszergyártókat, valamint forgalmazókat, hogy 2009 után önkéntesen mondjanak le ezek felhasználásáról.
Hat olyan anyagot találtak, amelyeknek nátrium-benzoáttal (tartósítószer) együttes fogyasztása összefüggésbe hozható a gyerekkori problémákkal.
Az FSA által kezdeményezett southamptoni kutatásba a brit kutatók 3, illetve 8-9 éves gyermekekből álló csoportokat vontak be, melyben a gyermekek körében kedvelt élelmiszerek (italok, édességek, jégkrémek) gyártásában felhasznált, engedélyezett mesterséges élelmiszer-színezékek és a nátrium-benzoát együttes fogyasztásának hatását vizsgálták két adalékanyag-keverék formájában.
Az "A" keverék a tartrazin (E-102), narancssárga S (E-110), azorubin (E-122), ponceau 4R (E-124) és nátriumbenzoát (E-211), míg a "B" keverék a narancssárga S (E-110), kinolinsárga (E-104), azorubin (E-122), alluravörös (E-129) és nátriumbenzoát (E-211) adalékanyagokat tartalmazták.
A megjelent tanulmányt 2008 márciusban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) Élelmiszeradalékok, ízesítők, segédanyagok, élelmiszerrel érintkező anyagok panelje (AFC) értékelte. Az értékelés során figyelembe vették a színezékekkel és a viselkedési problémákkal kapcsolatosan, az 1970-es évektől rendelkezésre álló valamennyi tudományos elemzést.
Az EFSA állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a tanulmány releváns lehet az adalékanyagokkal, ezen belül a színezékekkel szemben érzékeny egyének szempontjából, azonban az eredmények az átlag lakosságra vetítve nem tekinthetők reprezentatívnak.
Az FSA ezt követően kezdeményezte, hogy ezen színezékek használatát apránként az Európai Unióban előállított italok és élelmiszerek gyártási gyakorlatában is korlátozzák, mivel a mesterséges színezékeknek az élelmiszerek tetszetősebbé tételén kívül semmilyen pozitív hatása nincs.
